Az már teljesen megszokott látvány, hogy a nagyobb élelmiszer-üzletekben helyben sütik a pékárukat, így mindig friss termékkel várják a vásárlókat, és az igényekre is rugalmasan képesek reagálni. Néhány országban azonban már friss zöldségeket is betakaríthatnak a vevők a boltokban. A SweGreen cég Németországban és Svédországban állított fel olyan „szekrényeket”, amelyekben akár százféle növényt lehet nevelni. Egyelőre kétféle méretben elérhető a leginkább talán egy akváriumra emlékeztető szerkezet, 12 vagy 45 négyzetméteres pultban kínálják a salátákat, fűszernövényeket.
A Csillagváros vertikális farm ügyvezető igazgatója, Valent Petra és Csulik Gergely fejlesztő mérnök jól ismeri a svéd modellt, ők is hasonló módszerekkel folytatják a magyarországi kísérleteket, hogy feltérképezzék a hidropónikus termesztési mód előnyeit, hátrányait, elterjesztésének lehetőségeit. (A hidropónia a növénytermesztés azon módja, amely nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik.) Jelenleg egy 400 négyzetméteres volt gyárépület ad otthont a munkájuknak, de már tervezik a terjeszkedést és a költözést, mert azt remélik, hogy hamarosan hazánkban is ismertté és kedveltté válnak az ilyen módon előállított termények.
Merthogy egyelőre vannak ellenérzések az emberekben a hidropónikus termesztési móddal szemben. Mondják: ez természetellenes, hiszen a növények nem talajban nőnek, nem a nap süti, nem az eső áztatja őket. Ez egyébként igaz is. És éppen ez az óriási előnye ennek a rendszernek: mivel a növények nincsenek kitéve az időjárás szeszélyének, pontosan a számukra szükséges mennyiséget kapják mindenből – vízből, tápanyagokból, fényből –, így rövidebb idő alatt képesek elérni a fogyaszthatóságot. Ráadásul míg szabad földön erősen korlátozott az időszak, amikor termeszthetünk növényeket, a növénygyárban 12 hónapon keresztül folyamatosan, néhány hetente lehet betakarítani. Ezzel kiküszöbölhető a szezonalitás. Eközben gyakorlatilag sem a kártevők, sem a növénybetegségek nem veszélyeztetik az állományt – bár ehhez nagyon szigorú higiéniai előírásokat kell betartani, nem lehet csak úgy bárkinek az utcáról bemászkálni a termesztőkamrákba. Mi is csak kívülről, ablakon keresztül szemlélhetjük a polcokon sorakozó zöldeket, amelyek egyébként szemmel láthatóan majd kicsattannak az egészségtől, gyönyörűek, egységesek, mind ugyanolyan fejlettek, harsogóan frissek, étvágygerjesztőek.
A rendszer működése során számítógép segítségével folyamatosan monitorozzák a paramétereket, és beállítják a növények számára optimális hőmérsékletet, a nedvességtartalmat, a víz- és tápanyag-adagolást, a ventilátorokat, a fényt. Csulik Gergely azt is megmutatta, hogy például világításnál a különböző hullámhosszú fényeket külön-külön lehet állítani, hogy végül a növény fejlődése szempontjából legkedvezőbb összetételű legyen, ugyanakkor a dolgozók szemét se bántsa. Hozzátette: a két, egymás mellett lévő polcon képesek különböző paramétereket is beállítani, a különböző fejlődési fázisban lévő növények igényeihez igazodva. „Az egyik polcon április van, a másikon május” – foglalta össze leegyszerűsítve az egyébként eléggé bonyolult technológia lényegét.
A vertikális farmok szintén óriási előnye a víztakarékosság. „A szabadföldi termesztésben például egy fej saláta előállításához körülbelül 120 liter vízre van szükség. Egy high-tech üvegházban ez 15 liter, nálunk pedig, ha engem kérdeznek, akkor egy litert mondok, Gergő másfelet, mert ő a takarításhoz használt vizet is beleszámolja” – világított rá Valent Petra az elképesztő különbségre. Hozzátette: ez a termesztési mód teljesen vegyszermentes is, és mivel mindenből a legjobbat kapják a növények, a tápanyagtartalmuk is egyenletes, megbízhatóan egységes, nem ingadozó, mint egy szabadföldi termesztés esetében, ahol ez teljesen kiszámíthatatlan annak függvényében, hogy éppen mennyi napfényt és csapadékot kapnak. Ez pedig nemcsak a zöldség- és fűszernövények esetében fontos, hanem különösen a gyógynövényeknél, úgyhogy ezek termesztésében is várható a hidropónikus termesztés előretörése. Indiában, Kínában, ahol nagy hagyománya van a gyógynövények használatának, már több területen is alkalmazzák ezeket a rendszereket.
Persze nem szabad elhallgatni azt sem, hogy mi a hátrányuk a növénygyáraknak: magas az energiaigényük. Svédországban, ahol az energiamixben jóval magasabb a megújulók részaránya, körülbelül a hetedébe kerül az áram, mint Magyarországon, ezért ott jobban megéri a kontrollált környezetbe bevinni a termelést. Nálunk egyelőre ez az egyik legfontosabb tényező, ami megdrágítja az ilyen módon előállított termékeket. A projekt azonban hamarosan kilép a pusztán kísérleti fázisból, annak érdekében, hogy az emberekkel megismertessék ezeket a növényeket, októberben minden pénteken és szombaton Budapesten, a Fény utcai piacon tartanak kóstoltatást. Itt be is mutatják, el is mesélik, hogyan folyik a termesztés, hogy a vásárlók közelebb kerüljenek ehhez, elfogadják a hidropónikus módszert, és megértsék: ezek a növények ugyanolyan egészségesek, mint a szántóföldön termesztettek.
A kínálatban egyelőre salátafélék és fűszernövények szerepelnek, de kísérleteztek már céklával, eperrel is, és most az egyik komoly tervük a wasabi. Erre ugyanis óriási az igény, és mivel eredetileg is folyók mellett termesztik a növényt, az garantáltan jól érezné magát a vertikális farmon. Mikrozöldségeket is termesztenek itt, sőt ezeket egy projekt keretében az űrben is tesztelik, hogy az űrhajósok számára biztosítsák a friss, vitamindús növényeket. „Felküldtünk magvakat a világűrbe, és majd amikor visszaérkeznek, ezeket elvetjük, és vizsgáljuk, milyen hatással volt rájuk a kozmikus sugárzás” – avatott be Valent Petra a növénygyárak futurisztikus jelentőségébe.
