NB I;labdarúgás;adózás;személyi jövedelemadó;futballisták;

- Alig adóznak Magyarországon a futballisták, ráadásul az NB I a legjobban fizető kelet-európai bajnokság

Igazi adóparadicsom Magyarország a futballistáknak. A fizetések néhol már a francia élvonallal vetekszenek, miközben a bérük után csak nagyon keveset adóznak. 

Miközben az európai országok többségében a futballisták bruttó bérének 40-50 százalékát vonják el személyi jövedelemadó formájában, nálunk ugyanilyen jogcímen kevesebb, mint 10 százalékot fizetnek a labdarúgók - írja a G7.

A lap összesítése szerint ez azt jelenti, hogy Magyarország voltaképpen adóparadicsom a futballisták számára. Nálunk kedvezőbb helyzetben csak a Csehországban és Monacóban játszó futballisták vannak. Utóbbi városállamban közismerten nincs szja, míg a cseheknél azért adóznak ennyire keveset a labdarúgók, mert dolgozhatnak vállalkozóként. Így szja-t ők sem fizetnek, legalábbis abban a formában nem, ahogy egy átlag alkalmazott, a bérük adóterhe pedig átlagosan 9 százalék körül lehet.

Mint írják, ráadásul a legtöbb országban nemcsak ezt vonják a bérből, hanem egyéb járulékokat is, illetve a munkáltatónak is fizetnie kell közterheket az alkalmazottak után. A KPMG korábbi tanulmánya például azt vizsgálta, hogy az egyes országokban mennyibe kerülne, ha egy csapat egymillió eurós nettó fizetést adna egy labdarúgójának. 

A munkáltató, tehát a klub teljes költsége Franciaországban több mint 2,7 millió euró lenne, de meghaladná a 2 milliót Portugáliában, Angliában és Hollandiában is. Magyarországon az egymilliós bér csupán 1,18 millióba kerül a csapatoknak. 

Miközben a futballisták rendkívül kevés adót fizetnek, a fizetések emelkednek. A lap szerint jelenleg az NB I-ben már jobban keresnek a futballisták, mint bármely kelet-európai ország elsőosztályú bajnokságában. Sőt, a fizetésekben Ausztriát is sikerült utolérnünk, a legnagyobb büdzsével rendelkező magyar csapat, ezen a téren a Ferencváros pedig már a francia középcsapatokkal is versenyezni tud. 

2023-ban az államháztartás hiánya az eredetileg tervezett mértéknek közel a duplája, 4435 milliárd forint lett – derül ki a zárszámadási törvénytervezetből.