Az Eurobarométer közvetlenül a júniusi Európai Parlamenti választások után felmérést készített az EU 27 tagállamában arról, hogy miért vettek részt a megkérdezettek a szavazáson. A csütörtökön közzétett kutatási eredmények szerint a magyar választókat az emelkedő árak és megélhetés költségei, valamint a gazdasági helyzet ösztönözte leginkább arra, hogy az urnákhoz járuljanak. A pártválasztás során viszont nálunk különösen fontos volt a kampány szerepe.
A magyarok 53 százaléka nevezte az emelkedő árakat és a megélhetés költségeit, 46 százalék pedig a gazdasági helyzetet a választási részvétel fontos szempontjának. Ezek a témák ugyan az EU egészében is a vezető témák voltak (42 százalék emelte ki a megélhetést, 41 százalék pedig a gazdasági helyzetét), de hazánkban messze az EU-s átlag (24 százalék) fölött, a válaszadók 35 százaléka nevezte meg a szociális ellátást és egészségügyet, mint számára fontos témát. A magyarok közül még az EU-s átlagnál, 28 százaléknál is valamivel kevesebbet, 26 százalékot foglalkoztatott a migráció és menekültügy kérdése az EP-választás kapcsán.
Az Európai Parlament számára megrendelt kutatás azt is vizsgálta, hogy milyennek értékelik az állampolgárok az EU-t és mit gondolnak az életükben betöltött szerepéről. A magyarok négyötöde érzi az EU hatását a mindennapjaiban, és 74 százalék értékeli az ország EU tagságát pozitívan. Igaz, ez három százalékponttal kisebb, mint az idén februárban és márciusban készített hasonló kutatásban. Az Európai Parlament szerepéről a EU-s átlaghoz hasonlóan gondolkodnak a magyarok: 44 százaléknak van pozitív képe az EU közvetlenül választott testületéről, 39, illetve 41 százalék semleges és mindössze 18-14 százalék vélekedik az EP-ről kifejezetten negatívan. Ha a közösség jövőjéről van szó, kicsivel még az EU-s átlag (65 százalék) fölött, 68 százalék nyilatkozta, hogy optimista az EU jövőjével kapcsolatban, míg 30 százalék nyilatkozott pesszimistán.
A magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy számít a hangja az EU-ban, ami 16 százalékpontos csökkenést jelent a 2024. februári 60 százalékhoz képest
– hívja fel a figyelmet a felmérést kísérő sajtóközlemény.
Magyarországon a választásra jogosultak 59 százaléka szavazott június 9-én, ami nem csak az 51 százalékos uniós középértéket haladta meg, mi könyvelhettük el a legnagyobb növekedést a részvételben: idén 16 százalékponttal többen szavaztak, mint öt évvel ezelőtt.
A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, mennyire követik a választók az uniós politikát. Ezzel a közösség többi államához nagyjából hasonló eredményeket értünk el. Míg a magyarok 12 százaléka legtöbbször vagy időnként (44 százalék) követi az EU eseményeit, a teljes lakosság 16 százaléka nem vagy szinte soha nem foglalkozik vele. Ez az arány kiemelkedő a legfiatalabb 15-24 éves korcsoportban, ahol a magyar fiatalok harmada egyáltalán nem követi az EU eseményeit.
A közösség egészében és nálunk is kicsit kevesebb, mint a választók fele mindig is oda húzta be az ikszet, ahova idén is. A magyarok mintegy harmada néhány hónappal a választások előtt döntött a pártjáról, ez magasabb, mint a kontinensen tipikus 23 százalék. Más országokban viszont többen döntöttek néhány nappal korábban vagy a szavazás napján, mint nálunk. Százból mindössze egy magyar hozta meg a döntését aznap arról, hogy kire is szavazzon.
És mi számított a döntés során? Európa többi részénél valamivel kevésbé, de itthon is sokak számára volt fontos, hogy a kiválasztott párt európai, és hazai kérdésekben hasonló értékeket és gondolatokat valljon. Sokan emelték ki – az EU-ban 31, Magyarországon 36 százalék –, hogy döntésükben szempont egy másik párt választási sikerének akadályozása, az uniós átlagnál viszont kétszer többen, 35 százalék említette, hogy a kampány során nyújtott teljesítmény befolyásolta a döntését.
