Az előző hónapban mért 3,4 százalékról szeptemberben 3 százalékra csökkent a 12 havi fogyasztói áremelkedés üteme, vagyis az infláció. Statisztikai értemben ez nagyon jó hír, hiszen az MNB inflációs célja pont a 3 százalék elérése (így egy hónap erejéig a jegybank inflációs célja teljesült). Utoljára 2021 januárjában mért a KSH 3 százaléknál kisebb drágulást – akkor 2,7 százalékkal emelkedtek az árak – vagyis erre a statisztikai pillanatra majd négy évet kellett várni. Ezzel együtt ez csak egy pillanatfelvétel, a jegybank célja valójában az, hogy a mutató tartósan 3 százalék alatt maradjon. Erre még egy évet várni kell, már ha a gazdaságpolitika el nem fuserálja a várható folyamatokat. A következő hónapokban az elemzői várakozások szerint újra emelkedni fog az infláció. Az újabb lassulás 2025 áprilistól várható, már ha nem kap újabb inflációs sokkot a gazdaság, akár a világpiacokról, akár adóemelések irányából. A nyugdíjas infláció eközben 3,2 százalék volt.
Az előző év szeptemberéhez képest a 3 százalékos infláción belül az élelmiszerek ára 3,7 százalékkal emelkedett, ám ezen belül is nagy volt a szórás: a liszt ára 32,9; a tejé 13,8; a csokoládéjé és kakaóé 10,1; a gyümölcs- és zöldségléé 8,5; az éttermi étkezésé 7,6; az iskolai étkezésé 6,9; az étolajé 6,7 százalékkal emelkedett 2023 szeptemberéhez képest. Viszont a termékcsoporton belül a száraztészta ára 5,8; a cukoré 3,6; a tojásé 3,5; a baromfihúsé 2,4; a tejtermékeké 1 százalékkal csökkent. A szolgáltatások 8,4 százalékkal drágultak, a szeszesitalok, dohányáruk 3,9 százalékkal. A KSH szerint háztartási energia 5,0, ezen belül a vezetékes gáz 9,4, az elektromos energia 1,3 százalékkal lett olcsóbb. Ez azonban tévedés, az árcsökkenést csak a KSH sajátos módszertana eredményezi, amely az árakat fogyasztással súlyozza. A lakossági tarifák a 2022-es drasztikus emelés óta változatlanok.
Több száz milliárdos veszteséget halmozott fel az MNBA gyógyszerek és gyógyáruk 6,0 százalékkal drágábbak, a járműüzemanyagok viszont 9,5 százalékkal lettek olcsóbbak az elmúlt 12 hónapban – derül ki a KSH közleményéből.
A szeptemberi adat abban is meglepő, hogy a KSH szerint egyenesen csökkentek az árak, még pedig augusztushoz képest 0,1 százalékkal.
A részletekből kiderül, hogy a leginkább szem előtt lévő élelmiszerek mindezek ellenére egy százalékkal drágultak egy hónap alatt, emiatt a deflációt nagyon kevesen érzékelhették.
A KSH közleménye szerint a tej 6,9; a vaj és vajkrém 5,0; a tejtermékek 3,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,9; a tojás 2,7 százalékkal kerül többe. Ezzel szemben a cukor 1,5; a baromfihús 1,1; a sertéshús 0,6 százalékkal kerül kevesebbe. A háztartási energiáért 0,2 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a tűzifa 2,6; a palackos gáz 1,1 százalékkal drágább, a vezetékes gáz 0,1 százalékkal lett olcsóbb. A járműüzemanyagok ára 3,7 százalékkal csökkent. A szolgáltatások ára átlagosan 0,8 százalékkal lett alacsonyabb, ezen belül az üdülési szolgáltatásoké – szezonális hatások miatt – 14,0 százalékkal.
Vagyis a kedvező szeptemberi adat valójában két dolognak köszönhető: az üzemanyagárak szeptemberi csökkenésének – ami a hónap végén megfordult, de azt már nem mérték a KSH árfelírói – illetve, hogy a nyaralási szezon végeztével elkezdtek akciózni a kiürült szállodák és az utazási irodák.
Az is jelzi, hogy nincs minden rendben, hogy magas az inflációs nyomás a gazdaságban: az ezt mérő maginflációs mutató az előző havi 4,6 százalékról 4,8 százalékra emelkedett – ráadásul ez a 4,8 nagyon messze van a 3 százalékos fogyasztói áremelkedéstől – vagyis a következő hónapokban még emiatt is láthatunk majd 4 feletti árindexet.
