szélsőjobb;Ausztria;Osztrák Szabadságpárt;SPÖ;FPÖ;Osztrák Néppárt;ÖVP;Herbert Kickl;

 Alexander Van der Bellen elnök visszadobta a labdát a politikai pártoknak

- Ultimátum kaptak kormányalakításra az osztrák pártok

Kölcsönös egyezkedésre szólította fel az osztrák államfő a kormányzásra pályázó három nagy politikai erő vezetőjét. Közben Vorarlberg tartományi választáson is igen jól szerepelt a szélsőjobboldal. 

E hét végéig alkudozhatnak a politikusok kormányalakításról. Ha lejár az idő, a Hofburgban kell megjelenniük, s beszámolniuk arról, mire jutottak. Alexander Van der Bellen államfő a múlt hét közepén állt elő a szokatlan javaslatával, hogy a pártok egymás között döntsenek a hogyan továbbról.

Patthelyzet alakult ki, mert a szeptember 29-i voksoláson mintegy 29 százalékot szerzett szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ragaszkodik a kancellári poszthoz, a második helyen végzett, Karl Nehammer kancellár-vezette Osztrák Néppárt bár együttműködne az FPÖ-vel, de csak akkor, ha nem Herbert Kickl, az FPÖ elnöke lesz a kancellár. A gyengén szerepelt szociáldemokrata párt pedig, s hozzá hasonlóan a két kisebb parlamenti csoportosulás, a liberálisok és a zöldek, szóba sem akarnak állni a története során először az élen végzett szélsőjobbal. Az államfő két legyet akart ütni egy csapásra: egyrészt ezzel elkerülné, hogy Kicklt kelljen elsőként megbízni a kormányalakítással, másrészt az időhúzás is a célja: minél később sikerül egyezségre jutni, annál kisebb lesz a felháborodás, ha a közel 30 százalékos FPÖ kimarad a kormányzásból.

Van der Bellent többen figyelmeztették: a taktikázás országos felháborodáshoz vezethet, és erőszakos megmozdulások sem zárhatók ki. A demokrácia szabályainak betartására szólította fel az államfőt az SPÖ nagy öregje, az egykori alkancellár és pénzügyminiszter Hannes Androsch is, aki nem esne kétségbe attól, ha a hét éve ellenzékben lévő szociáldemokraták továbbra sem jutnának kormányra. Elégedetlenségét fejezte ki a pártelnök, Andreas Babler választási produkciójával, amit szerinte csak akkor javíthat ki, ha a kormányalakítási tárgyalásokon ügyesen taktikázik.

Az osztrák szociáldemokraták befolyásos vezetője, a főváros polgármesteri tisztségét is betöltő Michael Ludwig ellenben pártja kormányzati szerepvállalását támogatja, s azt, az SPÖ kerüljön a szociális minisztérium élére, s adjon új lendületet a recesszióban és depresszióban szenvedő Ausztriának. Ugyanezt szorgalmazzák az utóbbi években meggyengült szakszervezetek is.

Ezúttal az SPÖ lázadója, Hans Peter Doskozil burgenlandi pártvezér sem kötekedett, lekötötte figyelmét az általa vezetett tartomány, miután pártja elveszítette elsőségét az országos választásokon. Doskozil a január 19-i helyhatósági választások megnyerésére összpontosít, amelynek első lépéseként pénteken több mint 99 százalékos eredménnyel újra a párt tartományi listavezetőjének választottak meg. Másnap pedig bejelentette, a tartomány minden lakójának olcsó, s nem változó energiaárakat garantál a következő negyven évre.

Doskozil tehát kiszállt az országos harcokból, a pártok viszont folytatják a taktikázást. Az elnöki előterjesztést Kickl úgy értelmezte, neki kell kezdeményeznie és irányítania a néppárt és a szociáldemokraták vezetőivel folytatandó tárgyalásokat. Nehammer kancellár, néppárti elnök és Babler külön is találkozott, immár harmadszor. Ők hármas koalíciót képzelnek el, maguk közé emelve a 18 mandátummal rendelkező NEOS-t. Rászorulnak a segítségére, ha megbízható többséget akarnak, de tartanak a liberálisok reformterveitől, amelyet a párt elnöke, Beata Meinl-Reisinger rendre hangoztat. Legfőbb feladatának tekinti a költségvetési hiány megszüntetését, nem adóemeléssel, hanem azzal, hogy mérsékelné a központi kormány mellett önállóan működő tartományi hatóságok befolyását.

Az óvatos előkészületbe robbant bele vasárnap a vorarlbergi tartományi választás, amelyet a második világháború óta a tartományban folyamatosan hatalmon lévő néppárt megnyert ugyan 38,3 százalékkal, de ez 5,3 százalékos visszaesés 2019-hez képest, s koalíciós partnerével, a 18,9 százalékról 12,5 százalékra zuhant zöldekkel mindössze egy mandátumos többsége maradt a tartományi parlamentben. Az FPÖ viszont 28 százalékot szerzett, 14,1 százalékkal javítva öt évvel ezelőtti eredményén. Az okok hasonlóak, mint az országos választáson: a drágulás, a migráció, a pandémia miatti sérelmek, a túlzottnak tartott környezetvédelmi előírások. A szabadságpárt új sztárja, a helyi FPÖ 33 éves vezetője, Christof Bitschi kijelentette, a demokrácia tisztelete megköveteli, hogy az első és a második helyezett legalább kezdjen tárgyalni egymással.

Elégedetten mosolygott Bécsből Herbert Kickl pártelnök, megjegyezve, a következő, november 24-én esedékes stájerországi helyhatósági választásokon pártja akár győzhet is, igazolva, hogy az osztrákok az FPÖ-t akarják. Úgy hírlik, a magabiztos kijelentés ellenére Kickl beletörődne az ellenzéki szerepbe is, meggyőződése, hogy ezzel újabb, előrehozott választás várna Ausztriára.

Hétfőn bezárt Románia Rosztov-on-Donban működő főkonzulátusa. Az orosz-román viszony nem csak az Ukrajnában zajló háború miatt feszült. A Kreml kiemelt figyelmét az amerikai és NATO-támaszpontok, valamint Moldova miatt élvezhetik a románok.