Kúria;fővárosi kormányhivatal;gyermekvédelmi törvény;Líra Könyv Zrt.;

A könyvesboltok kérésre kicsomagolhatják a fóliázott könyveket, de fel kell készülniük a fóliától megszabadított kötetek újrafóliázására is

- Fóliatörvény: vesszőhiba ide vagy oda, a Kúria hatályon kívül helyezte a Lírának kedvező ítéletet

A Lírát tavaly 12 millióra büntette a kormányhivatal, amiért nem fóliázott le egy ifjúsági regényt. Első fokon még a kiadó nyert a perben, most viszont a Kúria kimondta: „Az ilyen könyveket nem lehet mutogatni, közszemlére tenni”. 

Hatályon kívül helyezte csütörtökön a Kúria az első fokú bíróság ítéletét a Líra Könyv Zrt. fogyasztóvédelmi ügyében, amelyet a kormányhivatallal szemben indított.

2024 júliusában 12 millió forintra büntették a Líra Kiskereskedelmi Kft.-t, amiért a könyvesboltjaiban a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam című könyvet a gyermekvédelminek nevezett homofóbtörvény alapján nem fóliázta be, ráadásul az ifjúsági könyvek között árulta.

A Fővárosi Kormányhivatal úgy fogalmazott, a vizsgálat megállapította, hogy „az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermekeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt”. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója, Nyáry Krisztián jelezte, bíróságon támadják meg a Fővárosi Kormányhivatal határozatát,  mégpedig amiatt, mert a jogalkotó elfelejtett kitenni egy vesszőt a kereskedelmi rendelet szövegében, így az teljesen mást jelent, mint ahogy a kormányhivatal azt értelmezte.

Az ominózus passzus a Magyar Közlönyben megjelent, hiteles formában a következőképpen volt olvasható: „A termék a többi terméktől elkülönítve (itt hiányzik a vessző – a szerk.) csak zárt csomagolásban forgalmazható.” Így a rendelet azt jelenti, hogy ha a többi terméktől elkülönítve helyezik ki a könyvet a boltban, akkor kizárólag zárt csomagolásban tehetik ezt meg. Vagyis semmit sem ír elő arra az esetre, ha nem elkülönítve helyezik ki a homoszexualitást megjelenítő könyvet.

2024 februárjában aztán a Líra bejelentette, hogy elsőfokon meg is nyerte a Fővárosi Kormányhivatal ellen indított perét. A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében kimondta, hogy a hatóság jogszerűtlenül büntette meg 12 millió forintra a könyvkereskedőt, a Heartsopper című kötet forgalmazása nem volt jogsértő.

A Líra közben a Győri Törvényszéken is megnyerte a pert. Ítéletében a bíróság megerősítette, hogy a rendelet „kitétele a vessző írásjel nélkül valóban azt jelenti”, hogy csak az elkülönítetten tartott könyveket kell fóliázni.

Mostani ítéletében a Kúria azonban arra jutott, hogy a rendelet értelmezésekor az elsőfokú bíróság, a Fővárosi Törvényszék hibázott. Világos és egyértelmű, hogy elkülönítve és zárt csomagolásban lehet csak forgalmazni ezeket a könyveket – érvelt a legfelsőbb bírói fórum –, így téves volt az a következtetés, hogy a zárt csomagolás kitétele lenne az elkülönítésnek. Minden alapot nélkülöz az elsőfokú bíróság értelmezése, hiszen semmi nem utal feltételes módra a szövegben – tette hozzá a Kúria. Megjegyezte azt is, egy esetleges vesszőhiba se lenne alkalmas arra, hogy olyan tartalmat tulajdonítsanak a rendeletnek, amelyik nem következik a normaszövegből.

„Az ilyen könyveket nem lehet mutogatni, közszemlére tenni úgy, hogy bárki nehézség nélkül láthassa őket”

 – közölte a Kúria.

Mindez azt jelenti, hogy újra le kell folytatni az elsőfokú eljárást, a Lírának pedig ki kell fizetnie a Fővárosi Kormányhivatal 60 ezer forintos perköltségét. A Fővárosi Törvényszék döntése óta eltelt időben közben bekerült a jogi szövegbe a vessző, erre is hivatkozott a kormányhivatal ügyvédje a Kúrián csütörtökön. Noha az ügyet csak az akkor hatályos jogszabályok szerint kell értékelnie a bíróságnak, a hivatal szerint az azóta beiktatott módosítás is őket igazolja.

A Líra ügyvédje azzal érvelt, hogy a jogalkotó időközben jött rá, hogy az eredeti szabály „teljességgel alkalmatlan és életszerűtlen” volt, és a vesszőre célozva hozzátette:

a jogalkalmazó nem felelős a jogalkotó esetleges hibájáért.

Felhozta továbbá azt is, hogy a homofóbbá és melegellenessé tett törvény alapján született a rendelet, amit a szakmai szervezetek, így az Unicef vagy a Hintalovon Alapítvány is élesen bírálta, kimondva, a Fidesz által használt jelzőjével, a gyermekvédelmivel  ellentétben semmilyen módon nem védi a gyermekeket vagy jogaikat.

Valójában egyébként nem is egy jogszabályról, hanem LMBTQI-ellenes törvénycsomagról van szó, amelyet 2021. június 15-én fogadott el az Országgyűlés. Először pedofiltörvény, aztán az Orbán-kormány átköltésében gyermekvédelmi törvény néven híresült el, eredetileg Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és párttársa, Selmeczi Gabriella nyújtotta be a pedofil bűncselekmények elleni szigorúbb fellépésről, de aztán fideszes képviselők hozzávágtak még néhány módosítót. Közülük a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényé keltett meglehetős felhördülést, amely kimondja, hogy tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a „homoszexualitást” népszerűsíti.

A Kúria elnöke az a Varga Zs. András, akit 2020 decemberében kilenc évre választott meg az Országgyűlés a legfőbb bírói fórum élére. Ezen a titkos, kétharmados többséget igénylő szavazáson a több ellenzéki párt nem vett részt, az Országos Bírói Tanács pedig előzetes véleménynyilvánításban jelezte, nem támogatja a kinevezését. Ennek a fő oka, hogy Varga Zs. András nem volt bíró, nem is rendelkezik semmilyen ítélkezési gyakorlattal.

A miniszterelnök közölte, három nagy csata várható az EU-csúcson.