Váratlanul felgyorsultak az események a westminsteri parlamentben az asszisztenciával végrehajtott eutanázia megtárgyalásával, esetleges jóváhagyásával és bevezetésével kapcsolatban. A sietséget bizonyos mértékben az egyik legelismertebb tévés személyiség, a BBC gyermek- és fogyasztóvédelmi műsorainak veterán sztárja, a 83 éves Esther Rantzen tüdőrákjának romlása okozta. Rantzen már korábban nyilvánosságra hozta, hogy regisztráltatta magát az ismert svájci, halálba segítő klinikán, a Dignitasban, miután lánya büntethető lenne, ha bebizonyosodna öngyilkosságában való aktív részvétele. A jelenleg érvényben lévő angol szabályozás szerint Rebecca Wilcox akár 14 évi börtönt is kaphatna, ha kiderülne, hogy elkísérné édesanyját, vagy más módon segítene élete befejezésében. (A brit tartományok közül jelenleg csak Skóciában nem tekintik kifejezetten bűncselekménynek az aktív eutanáziát.) A műsorvezető elmondása szerint lassan "kifutnak az időből". Sir Keir Starmer kormányfő korábban ígéretet tett a műsorvezetőnek, hogy támogatja az aktív eutanázia elfogadását a parlamentben.
A halálhoz való jogról, illetve az élet végi választás lehetőségéről szóló törvényjavaslatot Kim Leadbeater munkáspárti képviselő terjesztette be az alsóházban. A 48 éves politikus asszony hosszú konzultáció után úgy akarja megváltoztatni a jelenleg érvényes törvényt, hogy kizárólag halálosan beteg, legfeljebb hathónapos túlélési eséllyel rendelkező pácienseknek legyen joguk segítséget kérni a vég előrehozásához, és ezzel egy bíró és két orvos is egyetért. A beterjesztést követő vitára, majd szavazásra november 29-én kerül sor.
A brit parlament utoljára 2015-ben tekintette át az eutanázia kérdéskörét. Az akkori felvetés súlyos vereséget szenvedett, 330 képviselő szavazott ellene és csak 118 mellette. Azóta gyökeresen megváltozott a helyzet, a munkáspárti kormány 157 fős többséggel rendelkezik a parlamentben. Sir Keir Starmer utasításának megfelelően mindenki saját lelkiismeretére hallgatva szavazhat, nem köti a frakciófegyelem. A kormányfő véleménye viszont nyitott könyv. A választási kampány során többször is visszatért saját nehéz gyermekkorára, mozgássérült édesanyja szenvedésére. Starmer már "mezei" képviselőként is az élet végi, segítséggel elvégzett öngyilkosság híve volt és ebben a szellemben adta le a voksát 2015-ben is. Lord Falconer, Tony Blair kormányának egykori igazságügyminisztere, a törvényváltoztatás egyik élharcosa parlamenti kollégáival beszélgetve azt a benyomást szerezte, hogy nagyobb az esély az elfogadásra, mint az elutasításra.
Fontos változás és akár a közvélemény eltolódására is utalhat, hogy az anglikán egyház több volt és aktív vezetője, köztük a korábbi canterburyi érsek is az aktív eutanázia mellett érvel. George Carey szerint „a palliatív kezelésnek és az asszisztált öngyilkosságnak egymás mellett kell tudni létezni, hogy a haldoklók életük végén érdemleges döntést hozhassanak”.
Vannak azonban a törvényváltoztatásnak komoly ellenlábasai is. Első helyen érdemel említést Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház legfőbb vallási méltósága a BBC-nek adott interjújában kifejtette, hogy a segítséggel elvégzett eutanázia áttörheti a gátakat és olyan emberek is folyamodhatnak majd érte, akiknek helyzete erre nem ad okot, azaz nem halálos betegek. A lordok házában helyet foglaló, azaz egy későbbi ponton az ügyben szavazati jogot is kapó Welby úgy érzi, "egyre inkább degradálódik az a nézet, hogy mindenki egyformán értékes a társadalom számára". A fogyatékkal élők, betegek és öregek feleslegesnek tarthatják magukat és így komoly kísértést érezhetnének, hogy igénybe vegyék az aktív eutanáziát. Ezt az aggodalmat csak megerősítette Tanni Grey-Thompson többszörös paralimpiai bajnok, aki úgy gondolja, hogy a sérülékeny mozgássérült emberek nyomás alatt a halálba kergetve érezhetnék magukat.
Karsai Dániel: a tiltás sérti az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot
Az aktív, támogatott eutanázia Magyarországon is tiltott, ahol az elmúlt hónapokban Karsai Dániel ASL-betegsége és az Európai Emberi Jogi Bírósághoz benyújtott kérelme állította a figyelem középpontjába a kegyes halál kényes témáját. A szeptember 28-án a gyógyíthatatlan betegségben meghalt alkotmányjogász szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát, valamint a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot.
