Európai Unió;jogállamiság;

- EU-navigátor: A jogállamiság pillérei és útvesztői

Magyarország húsz éve tagja az Európai Uniónak. Amiből a legtöbb polgár elsősorban annyit érzékel, hogy ötévenként megválasztunk oda valakiket, és megszűntek határok. Sokan élnek a szabad munkavállalás lehetőségével is. Vannak, akik számára a kormány propagandájának köszönhetően az EU egyfajta bürokrata gyarmattartó.

Hallani vezetőkről, bizottságról, tanácsról, parlamentről, de nem áll igazán össze se a szerkezet, se a működés. EU-navigátor videósorozatunk újabb kísérlet a létező információs anyagok mellett, hogy követhetővé váljon a szervezet munkája. Lattmann Tamás nemzetközi jogász segítségével folytatódik a tájékozódás az EU sajátos építményében. Az újabb videó-előadás a jogállamiság kritériumaival foglalkozik. Jogilag mennyire definiálható ez a kategória? Hogyan értelmezi az Európai Unió? Mennyiben vethető fel Magyarországgal kapcsolatban, hogy eltér a jogállamiság normáitól?

Részlet a videóból:

Az Európai Unió alapító szerződése kiemelt követelményként rögzíti a tagállamok felé a jogállamiságot. Ugyanakkor olyan kategóriáról van szó, amelynek nincs pontos definíciója. Inkább elfogadott elemei határozhatók meg – például a jogbiztonság, az emberi jogok tiszteletben tartása –, és még inkább az, milyen intézkedések, jogalkotások sértik a jogállamiságot. Komoly probléma az Unióban, hogy nincs ellenőrző szerve annak, mennyire tartják be a tagországok a jogállamisággal kapcsolatos elvárásokat. 2010 előtt a magyar kormány szorgalmazta ezt, hogy segítse a határon túl élő magyarok jogbiztonságát. A jelenlegi kormány azonban nem érdekelt benne, mert gátolná a hatalom megtartását célzó manővereit, belpolitikai céljait.