Volt egyszer egy királylány, aki egész álló nap csak morgott, zsémbelt, dohogott az alattvalóival, azok pedig szépen lassan egyesével felmondtak, amíg nem maradt egy alattvaló sem. Volt egyszer egy királyfi, aki rettegett minden állattól, kiváltképpen az aranyhörcsögtől, de pechjére épp egy aranyhörcsög tévedt be a királyi lakosztályba. Volt egyszer egy királyfi, aki nem igazi gyerek volt, hanem egy android, de ugyanúgy szerette a könyveket és a fogócskázást, mint a hús-vér gyerekek. Volt egyszer egy királylány, aki elhatározta, hogy maga kapja el a Borgó-hegyi borgót, az országát kifosztó szörnyeteget. Négy alternatív mesét kínál Szakács Eszter könyve, A zsémbes királylány, modern módon, de nem erőltetetten.
A szóban forgó, mai neveket viselő királyi sarjak nem élnek az Óperenciás-tengeren túl, van, akinek épp a fővárosi Király utcára néz a palotája. Használnak internetet, járnak bevásárlóközpontba, hordanak farmert, csak ők királyfik és királylányok, a mesék fontos szereplői.
A kötet kétféleségét Szimonidesz Hajnalka rajzai is kiemelik:
klasszikus, a XX. század második felének gyerekkönyv-esztétikáját idéző illusztrációi, a pirospozsgás arcok, apró, sárgálló koronák mellett megjelennek a jelenkor öltözékei, eszközei.
Igazságos elosztású mesék ezek, kettő lányos, kettő fiús, az üzenetük is találó: előbbieknek azt tanítja, ne problémázzanak állandóan, vegyék kezükbe a sorsukat, utóbbiaknak az érzések felvállalását mutatja be. A címadó mese a legszórakoztatóbb, de talán az I. Andró a legunikálisabb. Ebben a Királyi Robotgyár tonnaszámra gyártja az androidokat, s miután az uralkodó párnak nem lehet gyermeke, úgy döntenek, örökbe fogadnak egy humanoid robotsarjat. Andróban semmi különös sincsen, de az alattvalók mégsem nyelik le, hogy egy android legyen a trónörökös, hova lenne a világ?! Nem lelőve semmilyen poént, a történet ügyesen mutatja be a robotikától és a mesterséges intelligenciától való természetes viszolygást. A hörcsögfóbia már nem tűnik annyira természetesnek, de meg lehet vele birkózni, ahogy Zsiga királyfi is megtette. Zorka királylányt teljesen felháborítja apja maradi hozzáállása, miszerint csak fiúk menthetik meg az országot, és csakis az ő keze lehet a méltó jutalom, emiatt úgy dönt, ő cserkészi be a félelmetes Borgó-hegyi borgót, aki hazájának tejbegríz- és mesekönyvkészletét dézsmálja. Ahogy érezhető, az egész könyvnek van egy édes, de nem dedós humora, abszolút ajánlott öttől nyolcéves korig.
