A Washington Post vasárnap dobta be a közbeszédbe, hogy a Dél-Afrikából Kanadába, onnan pedig az Egyesült Államokba vándorolt Elon Musk 1995-ben tanulói vízummal érkezett a kaliforniai Palo Altóba. A Stanford Egyetem diákjaként kapott vízumot és vállalhatott volna munkát, ám ehhez a beiratkozáson kívül az előadásokat is látogatnia kellett volna. Csakhogy még a beiratkozást is elbliccelte, így Musk illegális bevándorlóként építette fel a Zip2 nevű startup cégét. Az illegális státuszukat Musk nem, de Kimbal nevű öccse elismerte egy 2013-as interjúban. Biden elnök ezután képmutatással vádolta Muskot. Tény, a Tesla-vezér a tulajdonában álló X-en rendszeresen bírálja a demokraták liberális migrációs politikáját, az America PAC nevű szervezete már több mint 100 millió dollárt öntött Trump kampányába, a philadelphiai kerületi ügyész pedig hétfőn feljelentést tett Musk ellen „illegális szerencsejáték szervezése miatt, ugyanis a milliárdos a november 5-ig naponta egymillió dollárt sorsol ki az online petíciójának kitöltői között.
Az éremnek azonban van egy másik oldala is. Noah Smith amerikai gazdasági újságíró Henry Forddal vetette össze Musk alakját. A II. világháború kezdetén Ford ellenezte a Lend Lease programot (amely lehetővé tette az USA számára fegyverek, hadianyagok és más termékek szállítását szövetségeseinek akár ellentételezés nélkül), izolacionista külpolitika mellett érvelt, a Dearborn Independent című lapjában pedig antiszemita rovatot tartott fenn. Pearl Harbor után azonban felépítette az USA legnagyobb fegyvergyárát, amely tankokkal, dzsipekkel és bombázókkal támogatta a háborús erőfeszítést. Ma az USA a SpaceX-nek köszönhetően piacvezető a rakétatechnológiában, a Tesla megelőzi kínai versenytársait az elektromos autók piacán. Az aktív műholdak 60 százaléka Musk Starlink flottájába tartozik, amely ingyenes internetet biztosít az ukrán honvédőknek. Adódik a kérdés: áldás vagy átok Elon Musk a világra nézve?