A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szeptemberi közgazdász vándorgyűlésének központi témáját a versenyképesség kérdései adták. Sajnálatos módon azonban a konferencia épp azoknak a területeknek a problémáira nem tudott megfelelő választ adni, amelyek alapvetően határozzák meg a versenyképességet. Ezek az oktatás, az innováció, a vállalkozások.
Számos közgazdász fejtette már ki, hogy versenyképességünk növelésének legfontosabb feltétele a közoktatás és az egészségügy rendbetétele. Ehhez képest az MKT vezetősége az elmúlt tíz év egyikében sem tartotta szükségesnek, hogy komolyabb figyelmet szenteljen az oktatás kérdéseinek, noha annak problémái nem újkeletűek.
Hasonlóképp nem tudott előremutató javaslatokkal szolgálni a tanácskozás a tragikusan gyenge magyar innováció erősítésének kérdésében. Ez nem is csoda, tekintve, hogy a kormány innovációs politikája és a területtel foglalkozó közgazdászok gondolkozásmódja az EU totálisan elhibázott, 2000-ben kelt innovációs stratégiájának koncepcióját követi. A stratégia abból a feltételezésből indul ki, hogy az uniós innovációs teljesítmény viszonylagos gyengeségének elsődleges oka a folyamat szervezetlensége, és az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ együttműködésének zökkenőmentessé tétele az innováció erősítésének kulcsa. Ez nem jött be, az Unió veszített a gazdasági és az innovációs teljesítmény terén az Egyesült Államokkal és a kelet-ázsiai gazdasági hatalmakkal folytatott versenyben. Magyarországnak hasonlóképp nem sikerült előre lépnie. Innovációs teljesítményünkkel az Unióban tartósan a 20-22. helyen állunk.
Az innováció erősítésének legfontosabb feltétele a széles, kreativitással, vállalkozószellemmel felvértezett emberi erőforrás. A kreativitás és az innováció közötti összefüggésről az Unió irányítóinak is lehet némi fogalmuk, ezért nyilváníthatták 2009-et a Kreativitás és Innováció Európai Évének. Sajnálatosan ezt a felismerést nem követték tettek az irányban, hogy az Unió országainak közoktatása egységesen alkalmassá váljon a megfelelő emberi erőforrás kinevelésére.
A kreativitás magától értetődően az alkotó tevékenység gyakorlásával fejleszthető, amelynek a mostani magyar oktatás nem biztosítja sem a kereteit, sem a személyi feltételeit. Ennek kell nagyobb teret adni nemcsak az általános, de a középiskolában is. A művészeti oktatás fejlesztésével, bővítésével egy új - tárgyakkal, szerkezetekkel, formázással, modellezéssel foglalkozó - tantárgy, a Forma és konstrukció bevezetése szolgálhatná a kreativitás általános fejlesztését a közoktatásban.
Érthetetlenül nagy teret szenteltek a közgazdász vándorgyűlés szervezői a pénzügyi kultúrával kapcsolatos kérdéskörnek, miközben egy rátermett, produktív, innovatív vállalkozói réteg kinevelésének kérdése nem kapott külön szekciót. A magyar fiatalok vállalkozói hajlandósága rendkívül alacsony. Egy jó tíz évvel ezelőtti - a kezdő vállalkozói aktivitást vizsgáló, majd ötven országra kiterjedő - felmérés rangsorában Belgiummal az utolsó helyet foglaltuk el. A helyzet azóta sem javult. A legutóbbi statisztikai adatok alapján is az látszik, hogy egyre kevesebb fiatal vállalkozik, csökken az önfoglalkoztató fiatalok száma, és a felsőoktatási hallgatók többsége sem saját cégében képzeli el a jövőjét.
A jelenlegi kormány a közgazdász vándorgyűlés szervezőihez hasonlóan a pénzügyi képzés elterjesztésétől várja a vállalkozói aktivitás növekedését. Ezt eredetileg a pénzügyi tudatosság erősítésére szánták, noha hazai és összehasonlító nemzetközi kutatások szerint a lakosság pénzügyi alapismeretei nem maradnak el a nemzetközi átlagtól. (A pénzügyi műveltség tavalyelőtti PISA mérésében sem tér el érdemben a magyar diákok átlagpontszáma a résztvevő OECD-országok 498 pontos átlagától.) A kutatási eredmények viszont azt is mutatják, hogy még a felsőfokú pénzügyi képzésben részesült magyar fiatalok is alig mernek, akarnak vállalkozni. Abszurd az a feltételezés, hogy egy lényegesen felületesebb képzés jobb eredménnyel járna.
A fiatalok vállalkozói aktivitásának növekedését a gyakorlati vállalkozói képzésben való részvételükkel lehet biztosítani - ezt uniós felmérés bizonyítja, mely szerint a résztvevők egyötöde tanulmányai befejezése után saját céget alapít. Ezt általánossá kell tenni. Amíg a közoktatás korszerűsítése, az innováció és a vállalkozói réteg erősítése megoldatlan marad, csak álmodozhatunk versenyképességünk érdemi javulásáról és a felzárkózáshoz vezető fenntartható fejlődésről.
A szerző betanított hulladékosztályozó.