A hőmérsékleti rekordokat sorra döntő nyár és az elmúlt évtized legnagyobb árvize minden korábbinál pontosabban mutatott rá, hogy Magyarországnak milyen időjárási és természeti eseményekre kell felkészülnie a jövőben. A Publicus Intézet Népszava számára készített kutatásából kiderült: teljesen egyöntetű az emberek álláspontja abban a kérdésben, hogy a kormányoknak cselekedniük kell.
A klímaváltozás létezését nem tagadók ‒ 100-ból csupán 2 ember nem hisz a létezésében ‒ 95 százaléka szerint a kormányoknak foglalkozniuk kell a klímaváltozás lassításával és a következményekre való felkészüléssel, és csupán 3 százalék gondolja ennek ellenkezőjét (Két százalék nem válaszolt a kérdésre). Emellett abban is viszonylag nagy a társadalmi egyetértés, hogy vajon a Fidesz-kormányok az elmúlt 14 évben eleget foglalkoztak-e ezzel a kérdéssel. Erre 60 százalék nemmel felelt, további 9 százalék pedig inkább nemmel, vagyis 10-ből 7 ember ebbe a kategóriába sorolható, miközben minden tizedik mondott csak igent, és 8 százalék inkább igent a kérdésre (13 százalék nem válaszolt). Kizárólag a Fidesz szavazói körében vannak többségben azok, akik elégedettek a kormány ilyen irányú erőfeszítéseivel: 54 százalék, 34 százalék elégedetlen mellett. A Tisza szavazói (94 százalék) és a többi ellenzéki párt hívei (97 százalék) egyaránt keveslik az elmúlt majd’ másfél évtized ez ügyben tett kormányzati erőfeszítéseit.
Ezeknek az intézkedéseknek a hiányában az idei nyári hőség komoly problémákat okozott a kórházakban és szeptember elején az iskolákban is. Az emberek 93 százaléka szerint a kormánynak több forrást kellene biztosítania ezeknek az intézményeknek a klimatizálására, 5 százalék szerint nincs erre szükség. Ez utóbbi arány a kormánypárt szavazói között 12 százalék. Ehhez hasonló eredmények születtek abban a kérdésben is, hogy vajon szükséges lenne-e, hogy a kormány több forrást biztosítson az energetikailag elavult, pazarló lakóépületek szigetelésére, például pályázati források biztosításával. A válaszolók 91 százaléka értene egyet egy ilyen kormányzati programmal, bár ebben a kérdésben is a Fideszesek a legkevésbé elégedetlenek: 11 százalékuk szerint nincs semmi szükség erre.
A kutatás arra is rákérdezett, hogy fontosnak tartanák-e, hogy olyan beruházások (víztározók, csatornák építése) induljanak, amelyek képesek az országban tartani a vizet, hogy azt öntözésre lehessen használni, enyhítve az aszályok, az elsivatagosodás mezőgazdaságra gyakorolt hatását. 90 százalék szerint szükség lenne ilyen beruházásokra, és csupán 100-ból 2 ember vélekedik ellenkezőképpen. (Itt mintegy 8 százalék volt a nem válaszolók aránya).
A felmérés eredményei szerint a magyarok több mint háromnegyede ‒ 78 százaléka ‒ szerint a klímaváltozás valóban létezik és nagy aggodalomra ad okot, míg 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy létezik, de a hozzá kapcsolódó félelem túlzó. A felmérés szerint a magyarok körében elenyésző, 2 százalék azoknak az aránya, akik szerint a klímaváltozás nem létezik. (A többiek nem válaszoltak a kérdésre). A klímaügyek megítélésében is nagy a szerepe az emberek pártpreferenciájának, ami nem meglepő, tekintve, hogy a Fidesz kormány az elmúlt 14 évben egyáltalán nem kezelte fontos kérdésként a felmelegedést. Sőt, a pártközeli propagandasajtóban és influenszerek kommunikációjában rendszeresen megjelentek a globális felmelegedés tényét relativizáló, a klímaaktivizmus hiteltelenítését célzó tartalmak. Így a kormánypárt szavazói körében vannak a legtöbben, 25 százaléknyian azok, akik bár a klímaváltozás tényét nem vonják kétségbe, túlzónak gondolják az ezzel kapcsolatos félelmeket, és csak 66 százalékuk gondolja úgy, hogy van ok aggodalomra. Ez a csoport a Tisza Párt híveinek körében 87, a többi ellenzéki párt szavazóinak esetében 97 százalék (a bizonytalanok között 78 százalék).
Azok körében, akik szerint létezik, 65 százalék gondolja, hogy a klímaváltozást elsősorban emberi tevékenység okozza, 29 százalék szerint viszont bár ennek is van szerepe, más tényezők okolhatók elsősorban a felmelegedésért. Mindössze 4 százaléknyian vannak azok, akik szerint ez az emberi tevékenységtől teljesen függetlenül zajló folyamat a klímaváltozás. Az így vélekedőknek is a fideszes szavazók körében a legmagasabb az aránya. Amikor azt szerettük volna megtudni, hogy pontosan kit terhel a felelősség klímaváltozásért, 68 százalék az emberi túlfogyasztást jelölte meg válaszként, de szorosan e mögött 67 százalékot kaptak a nagyvállalatok, és 41 százalékot a kormányok.
Elsöprő, 87 százalékos többségben vannak azok, akik saját életükben is érzik a klímaváltozás negatív hatásait. Ezzel szemben 3 százalék pozitív hatásokat tapasztal, 8 százalék viszont nem érzékel semmiféle változást. (Két százalék nem válaszolt a kérdésre). Annál a kérdésnél, hogy a klímaváltozás mely következményei aggasztják leginkább, a legtöbben a forró nyarakat jelölték meg (51 százalék), de szorosan utána másodikként végzett a szélsőséges időjárás (50 százalék), az „aszályok” válaszlehetőséget pedig 42 százalék nevezte meg. Jóval kevesebb „szavazatot” kaptak az árvizek és a környezet pusztulása, egyes növényfajok eltűnése (14-14 százalék), az élelmiszerellátás zavarai és a dráguló élelmiszerek (13 százalék), krónikus egészségügyi problémák (11 százalék), és az új vírusok, kórokozók megjelenése (8 százalék). A migrációt összesen csupán 3 százalék jelölte meg, mint aggasztó, a klímaváltozással összefüggő problémát. A klímaváltozást nem tagadó válaszolók 80 százaléka úgy érzi, tesz valamit az éghajlatváltozás lassítása, a környezet védelme érdekében, 17 százalék viszont nemmel válaszolt.
Elégedettek az árvíz kezelésével
A magyarok 70 százaléka szerint az állam jól, vagy inkább jól teljesített a szeptemberi árvízi védekezés során, bár nagyon a különbségek a politikai oldalak között a kérdés megítélésében. Míg a kormánypárti szavazók 94, a Tiszások 63, a bizonytalanok 66, a többi ellenzéki párt híveinek viszont csupán 42 százaléka elégedett az áradás központi kezelésével. Abban viszonylag egyöntetű a társadalom véleménye, hogy az államnak további gát-, és mobilgát-építésekkel, valamint más szükséges beruházásokkal készülnie kellene a jövőben várható árvizekre.
