Az ENSZ Cop16-os, a biodiverzitás (biológiai sokféleség) megőrzése céljából összehívott konferenciája a kolumbiai Caliban zajlott október 21. és november 1. között, Béke a természettel címmel. 196 országból mintegy 23 ezer delegált résztvevő érkezett: kormányzati szereplők, civil szervezetek, őslakos közösségek képviselői, üzleti vállalkozások, tudományos intézmények, fiatalok csoportjai. A résztvevők nagy várakozásokkal tekintettek a Cop16 elé, miután 2022-ben a Cop15-ön ambíciózus célokat sikerült elfogadni annak érdekében, hogy megállítsák a környezeti sokféleség csökkenését. A megállapodásban az aláíró országok vállalták, hogy 2030-ra a világ szárazföldi és tengeri területek természeti kincseinek legalább 30 százalékát megvédik. A részt vevők most abban bíztak, hogy sikerül megállapodni a kitűzött célok végrehajtásának finanszírozásában annak érdekében, hogy a szegényebb országok is képesek legyenek pusztuló természeti környezetüket megóvni, helyreállítani.
Bár a megbeszélések hoztak némi eredményt, a 2022-es célok végrehajtásának finanszírozásában azonban nem sikerült előrelépni. A pénzügyi támogatást többek között az EU, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia és Svájc tagadták meg. A fejlett országok által beígért 20 milliárd dollár tehát aligha fog 2025-ig összejönni, hét ország eddig mindössze 163 millió dollárt juttatott a Globális Biodiverzitás Keretterv Alapnak. Az afrikai és latin-amerikai országok feldühödtek, egyesek közülük visszautasították, hogy elkötelezzék magukat biodiverzitási kérdésekben, és beszüntették a megbeszéléseket más témákban is.
A negatív folyamatok megállításához évente 700 milliárd dollára lenne szükség. “A pénzügyi űr kitöltése nem pusztán erkölcsi kérdés, de szükséges a természet és az emberek megvédéséhez, ami minden nappal sürgetőbbé válik. Az ENSZ éghajlat-változási konferenciája (Cop29) kezdete előtt egy héttel, ez kudarc rombolja a bizalmat a globális dél és az északi országok között” - jelezte közleményében An Lambrechts, a Greenpeace Cop16-os delegációjának a vezetője.
Sikerült azonban megállapodni például a DSI (digitális szekvenálási információ) azaz az élőlények adatbázisokban tárolt genetikai információinak felhasználásról. Ennek lényege, hogy azok a gyógyszer- és kozmetikai terméket gyártók, amelyek profitra tesznek szert ilyen adatokból, önkéntes alapon befizetnek egy bizonyos összeget a Cali Fund elnevezésű kompenzációs alapba. A pénz azokat az országokat illeti, ahonnan az információk származnak, és azt a természet helyreállítására fordíthatják. Míg a kifizetés részletei még véglegesítés alatt állnak, megállapodás született arról, hogy az alap 50 százalékát az őslakosok és a helyi közösségek kapják, akár közvetlenül, akár a kormányokon keresztül. De végül ezt a megegyezést is csak szombaton, a tizenkettedik órában, napkelte után sikerült tető alá hozni. Szintén egyetértettek a résztvevők abban, hogy a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése összefügg, aminek elismerése Susana Muhamad columbia természetvédelmi minisztere, a Cop16 elnöke szerint a Cop29 előtt alapvető jelentőségű tett.
A résztvevők döntöttek egy, az őslakos közösségeket képviselő állandó testület létrehozásáról. Ez lehetővé teszi, hogy az ENSZ konzultáljon velük a természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. A lépéssel elismerik az őslakos népek kiemelkedően fontos szerepét a természet védelmében világszerte, és beemelik a természetvédelembe a hagyományos ismereteket és gyakorlatokat.
