Az Egyesült Államok elnöke a világ legnagyobb hatalmú embere. Divat mostanában többpólusú világrendről és feltörekvő országokról, illetve szövetségekről beszélni, de az amerikai elnök ettől még a világ megkérdőjelezhetetlenül első számú katonai és gazdasági hatalmának az első embere lesz. A katonai fölény magától értetődő, a gazdasági vezető szerepről pedig ékesszóalóan árulkodik, hogy a dollárban végzett tranzakciók száma a világon emelkedik. Még az Orbán-kormány is korrigált nemrég, 100 millió euró helyett 100 millió dollárral akar beszélni a Türk Befektetési Alapba.
Az elnökválasztáson az dől el, hogy a demokrata jelölt, Kamala Harris alelnök vagy a republikánus Donald Trump lesz az Egyesült Államok 47. elnöke. Donald Trump 2017 és 2021 között már volt egyszer a világ legnagyobb hatalmú embere,
a fő kérdés az, hogy Kamala Harris lehet-e az első nő, akit az Egyesült Államok történetében először elnökké választanak. Kamala Harris nem mellesleg feketeként és ázsiaiként azonosítja magát.
Ami azt illeti, nehéz nem tendenciát látni abban, hogy a demokrata Bill Clinton után a republikánus George W. Bush jött, őt az Egyesült Államok első fekete elnöke, a demokrata Barack Obama váltotta, aki után egy nagyon fehér republikánus, Donald Trump lett amerikai elnök, hogy aztán 2020-ban a demokrata Joe Biden minden idők legtöbb szavazatával verje meg, amelyet amerikai elnökjelöltre leadtak.
Kedden nemcsak elnökválasztást, hanem teljes képviselőházi és részleges szenátusi választást is tartanak az Egyesült Államokban. Az előbbin 435 képviselő, az utóbbin a 100-ból 34 szenátor sorsa dől el. Az amerikai alkotmány szerint ahhoz, hogy valaki képviselő legyen, a 25., ahhoz, hogy szenátor, a 30. életévet kell betöltenie nem máig, hanem a januári hivatalba lépése napjáig.
