Bár az Egyesült Államok szeret a világ egyik vezető demokráciájának a szerepében tetszelegni, az amerikaiak négyévente valójában még csak nem is közvetlenül választják meg az elnöküket. A feladat arra a nagyrészt kevéssé ismert pártpolitikusokból és tisztviselőkből álló testületre, az elektori kollégiumra hárul, amelyik a ma véget érő elnökválasztás után 2024. december 11-én fog összegyűlni, hogy megválassza az elnököt.
Ehhez a következő folyamat vezet.
A november 5-i urnazárás után az 50 amerikai szövetségi állam és Washinton D.C egymástól függetlenül számolja a területén leadott szavazatokat. Mindegyiküknek egyenlően két-két szenátori helye és a lakói száma alapján megállapított képviselői helye van a washingtoni kongresszusban. Amíg a körülbelül Svédország nagyságú, 39,2 millió lakosú Kalifornia 52 képviselőt küldhet a szövetségi törvényhozásba, a Magyarországnál 15-ször kisebb, egymillió lakosú Delaware mindössze egyet. Ez alapján Kaliforniának 52+2=54, Delaware-nek 1+2=3 elektora van.
Az elnökválasztáson az a jelölt győz, aki több elektort szerez, az összesen 538 elektor közül minimum 270 szavazatáért megy a verseny. A győztes mindent visz, vagyis aki több szavazatot kap egy szövetségi államban, az megkapja annak a szövetségi államnak az összes elektorát. (Ez alól akad két kivétel, mégpedig Maine és Nebraska, ahol két-két elektort kap a győztes, a fennmaradó kettőt Maine-ben-, illetve hármat Nebraskában pedig az, aki a kongresszusi körzetekben végzett az élen.)
Elég bonyolult a rendszer, de a lényeg, hogy az összesen 538-ból minimum 270 elektor támogatását kell megszerezni az elnökválasztási győzelemhez. Több kisebb szövetségi államban győzni többet ér, mint egy nagyot elvinni. Összehasonlításul: Kaliforniában többen, 39 millióan élnek, mint a 22 legkevesebb lakusú szövetségi állam – Montana, Wyoming, Maine, Észak-Dakota, New Hampshire, Idaho, Vermont, Dél-Dakota, Rhode Island, Iowa, Nevada, Kansas, Nyugat-Virginia, Delaware, Utah, Nebraska, Arkansas, Új-Mexikó, Mississippi, Washington DC, Hawaii és Alaszka – területén együttvéve, amíg azonban Kalifornia csak 54, a 22 legkisebb lakosságszámú szövetségi állam összesen 95 elektort tudhat magáénak.
Így fordulhat elő az is, hogy egy elnökjelölt több szavazatot szerez a riválisánál, de végül mégsem ő győz. Ez történt 2016-ban az első nővel, akit az Egyesült Államokban valaha elnöknek jelöltek: a demokrata Hillary Clinton csaknem hárommillióval több voksot kapott a republikánus Donald Trumpnál, mégsem ő költözhetett 2017 januárjában a Fehér Házba.
Messzire vezető társadalomtörténeti kérdés, miért így néz ki az egész ahelyett, hogy az amerikaiak simán többségi szavazattal választanának elnököt. Sokan, főleg a demokraták hajlanának is az utóbbira, de ahhoz alkotmányt kellene módosítani, ehhez pedig nincs meg a többség, vagyis a kongresszus kétharmadának és a szövetségi államok háromnegyedének a jóváhagyása.
