A magyar gazdaság következő 12 hónapját a cégvezetők rendkívül borúsain látják; 75 százalékuk romló kilátásokkal számol.
Amíg a Covid-járvány vagy az ukrajnai háború olyan gazdasági sokkhatást jelentett a magyar gazdaságra, amely indokolta a rossz eredményeket, most nem ez a helyzet – értékelte az adatot Bodor Tibor, a K&H Bank Vállalati divízióvezetője a bank sajtótájékoztatóján. A cégek a saját helyzetüket – a kötelező optimizmus miatt is – jobbnak látják a gazdaság általános helyzeténél, ám itt is romló tendenciákat azonosított a mintegy 200 cég magyar cég vezetőjének megkérdezésével készült felmérés. Átlagosan 1,9 százalékos árbevétel-csökkenéssel számolnak 2025-re a cégvezetők, az árbevétel mérséklődik, a nyereség is mintegy 4,4 százalék kisebb lesz a tavalyinál. Egyetlen jó hír, hogy ezen cégek – átlagosan – változatlan munkaerő-állománnyal számolnak. A válaszadó cégvezetők 78 százaléka a forint gyengülésével számol a következő egy évben is, ami szintén rontja a kilátásokat.
Rendkívül rossz a magyar gazdaságpolitika és a kormány megítélése a nagyvállalati vezetők körében: a válaszadók 58 százaléka szerint a kiszámíthatatlan kormányzati gazdaságpolitika vált a növekedést gátló legfontosabb tényezővé. Ilyen kritikusok még soha nem voltak a cégvezetők a kormánnyal szemben. A vállalatvezetők nem az egyes kormányzati intézkedéseket, hanem inkább azok hiányát bírálják: az elmúlt években bevezetett támogatott hitelprogramok kifutnak, nincsenek újak, a forint gyengül, eközben a hazai gazdaság régiós szinten is rosszul teljesít. A gyenge gazdaságpolitika mellett a termelői árak növekedését, a gyenge keresletet, illetve az inflációt említették a cégvezetők a problémák között.
A pesszimista nagyvállalati várakozások ellenére enyhén javuló növekedést vár 2025-re Németh Dávid. A bank vezető elemzője szerint idén a gazdaság alig fél százalékkal, jövőre viszont 2,5 százalékkal nőhet. Az elemző azzal számol, hogy 3,7-3,8 százalékos idei és jövő évi infláció mellett a bruttó bérek átlagosan 7,5 százalékkal emelkedhetnek. Így a reálbéremelkedés, az enyhén javuló európai konjunktúra, az állami beruházások hazai élénkülése egy visszafogott, 2,5 százalékos GDP bővülést tesz lehetővé. Mint ismert, a kormány 3-6 százalékos gazdasági növekedést szeretne elérni a következő években.
