A szocialista éra egyik legnagyobb könyvsikere, Kertész Ákos Makra című, 1971-es regénye ismét megjelent a Trend Kiadó gondozásában. A Kossuth-díjas magyar író, filmdramaturg több nyelvre lefordított művéből Rényi Tamás 1972-ben forgatott filmtörténeti jelentőségű alkotást, ám a cenzúra azt két évre dobozba zárta, s csak 1974-ben láthatta a közönség, így is csak vidéken merték vetíteni, a budapesti értelmiséghez alig-alig jutott el. Az új kiadás könyvbemutatója alkalmából levetítették a Makrát a Cirkó Gejzír Moziban, s előtte Dési János újságíró beszélgetett Kertész Évával, az író feleségével és Baska Balázs filmrendezővel, Rényi Tamás unokájával.
A moderátor Dési János a beszélgetés elején kiemelte, olyan könyvről van szó, amiről érdemes újra és újra beszélni, a belőle készült filmről úgyszintén, az viszont sajnálatos módon elsüllyedt az elmúlt évtizedek magyar filmtermésében.
Kertész Éva fölemlegette, hogy a Makra első kiadásából 250 ezer példány kelt el annak idején, világszerte több mint egy millióban, a legfrissebb pedig már a tizenegyedik kiadása Makra Ferenc, pestszentlőrinci karosszérialakatos történetének.
A regényben a főhős valójában saját egyénisége, egyedisége elől menekül, tehetséges képzőművész lehetne, de egyetlen hőn áhított vágya, hogy beolvadhasson, hétköznapi emberként élhessen. Ám lépten-nyomon kitűnik a tömegből: szakít menyasszonyával, szerelmi viszonyba keveredik a helyi kultúrotthont vezető festőnővel, tehetségére és szépségére felfigyelnek. Makra elkeseredett küzdelembe kezd az átlagosságért.
Dési János a kötetbemutatón úgy fogalmazott, ma már el sem tudjuk képzelni, milyen merészség volt a szerző Kertész Ákos részéről egy vívódásokkal teli munkásról írni a hetvenes években. A Makrával kifigurázta a szocialista embereszményt, mégis megjelenhetett, pedig ’56-ot is érinti. Kertész Éva visszaemlékezése szerint néhai férje formabontó munkásábrázolására már egészen rövid írásai nyomán felfigyelt a korabeli kultúrpolitika, szemmel tartották. A Makrát mégis engedték megjelenni.
Baska Balázs úgy fogalmazott, Rényi Tamás és a szerző felejthetetlen páros volt, és a regény megfilmesítésével sokat kockáztattak, sokat is küzdöttek érte. – Nagyapámnak tulajdonképpen ezzel a filmmel sikerült beszereznie az első infarktusát – fogalmazott Baska, ugyanis a Rényi Tamás fájóan korán 1980-ban, mindössze 51 évesen távozott az élők sorából, a negyedik infarktusát már nem élte túl. – Aczél Györgyék ezt a filmet dobozba rakták, 1974 legvégén is csak úgy kezdték el vetíteni, hogy cserébe nagyapámnak meg kellett csinálja Az idő kezdetént. – A filmet megvágták, az ’56-ról szóló részeket teljesen eltüntették belőle, mintegy 20 perc veszett el örökre, ugyanis – ahogy azt Kertész Éva elmesélte – a rendszerváltozás után Kertész Ákos első dolga volt, hogy felkutassa a film teljes verzióját, az viszont megsemmisült. A Makra nemzetközi fogadtatása egyébként lehengerlő volt. – Az az igazság, hogy olyan társadalmi igazságokat mond ki, olyan pimasz, olyan szemtelenül őszinte, hogy ma is működik – mondta Baska Balázs, aki megragadva az alkalmat röviden elmondta, kötet jelenik meg nagyapjáról hamarosan.
A kötetbemutatón szó esett Kertész Ákos 2012-es Kanadába emigrálásáról és annak botrányos előzményéről.
A Kossuth-díjas szerző 2011 augusztusában írt nyílt levelet az Amerikai Népszavába, ahol úgy fogalmazott „a magyar genetikusan alattvaló”, mindezt József Attila szavaival magyarázta: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ”. Kertész Éva visszaemlékezése szerint férje nem először írt le ilyet és rendszerint József Attilára hivatkozott, ezutóbbiról a kirobbanó botrány során elfeledkeztek. – Azt gondolom, hogy nem az volt a gond, hogy a magyarok szolgalelkűségéről írt, hanem hogy Puch László és Simicska Lajos kooperációjáról szólt, meg arról, hogy Magyarország még mindig nem kért egészen hivatalosan bocsánatot a holokausztért. A támadások egy nappal a cikk megjelenése után beindultak, elsősorban Simicska Lajos újságjából, majd nem csitultak hat hónapig. – A házaspár állandó zaklatásnak lett kitéve, Kertész Ákos csak kísérettel mehetett bárhová, díszpolgári címét a Fővárosi Közgyűlés 2011 szeptemberében visszavonta. – Ákos a hat hónap után azt mondta: „sikerült túlélnem a holokausztot, túléltem 56-ot, túléltem a szocializmust, ezt a negyediket már nem akarom, elég volt”. És akkor Kanadába mentünk, ahol nagyon hamar otthonra leltünk – fogalmazott Kertész Éva, akinek férje ott hunyt el 2022 decemberében.
A Makrakorlelet, Dési János végezetül megkérdezte az özvegytől, miért ajánlaná egy mai olvasónak a könyvet, miről szólhat ma – arról, hogy nem szabad eltűnni, nem szabad a szürke tömegbe belesüppedni, és ha tehetséges, tisztességes, becsületes vagy, akkor nem is tudsz majd eltűnni. Nem tudsz, mert a tömeg kivet magából. A Makra üzenete valahol az, hogy muszáj vállalnod magad – válaszolt Kertész Éva.
A beszélgetés után levetítették a várva várt filmet, én most láttam először, és az jutott eszembe, ha ez nyugaton készült volna, a benne játszó színészek minden bizonnyal világsztárok lesznek. Juhász Jácint, Molnár Piroska, Bánsági Ildikó, Koncz Gábor játéka tűpontos, a nemrég elhunyt Csomós Marit viszontlátni a vásznon egyenesen lebilincselő élmény. Elsőrendű és több figyelemre érdemes munka, olyan finomságok vannak benne, amikre a mai filmekben se igény, se idő. Most megnézni a Makrát elképesztő utazás a kendőzetlen igazmondásba, a természetességbe.
Infó
Kertész Ákos – Makra, felújított kiadás
Trend Kiadó, 2024.
Rényi Tamás és Kertész Ákos filmjét, a Makrát (1972) szombaton vetíttették a Cirkó Gejzír Moziban, az esemény előtt Kertész Évával és Baska Balázzsal beszélgetett Dési János. A filmalkotást a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. biztosította.
