Mint azt Péter Lászlótól, az ADF elnökétől megtudtuk, az intézetek vezetői november 7-én az esti órákban kapták meg a normaszöveg-tervezetet, és utána kezdték ezt megosztani a kutatóhálózat dolgozóival véleménykérésre, amire csütörtökig van lehetőségük a dolgozóknak. „A mostani egyeztetés nyilván nem lehet érdemi, és a tervezett újonnan felálló szervezet víziója sem kiérlelt, és nem is elfogadott, szemben azzal, amit a közelmúltban megjelent interjúk sugallnak. A tempó egyszerűen nem jogállami” – mondta a Népszavának Péter László.
A törvénytervezet lényege, hogy a 11 egykori MTA kutatóközpontot, 7 egykori MTA intézetet, plusz a Bay Zoltán Kutatóhálózatot és a jelenlegi HUN-REN Központot egyetlen jogi személlyé gyúrják össze. Ezt a lépést Gulyás Balázs úgy indokolta az Indexnek adott interjúban, hogy „egy hálózat hatékonyan nem tud működni ilyen széttagolt struktúrában. (…) Ha egyetlen jogi személy marad, akkor lesz egy olyan tárgyalóképes, ütőképes partnere a kormánynak, amely képes a teljesítményalapú finanszírozási modell alapján új szerződést kötni”.
Ezzel szemben az ADF úgy értékeli a tervezetet, hogy „a magyar kormány az MTA egykori kutatóhálózatát gyakorlatilag az egyetemi átalakulásokból ismert közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mintájára privatizálná. A véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre.”
Újra mellőzik a kutatókat, a fejük felett alakítanák át az MTA-tól öt éve elszakított hálózatotPéter László szerint látványos, hogy a javaslat nem nevezi alapítványnak az újonnan létrejövő szervezetet, holott a felépítés és a működési jellegzetességek azonosak. Az Irányító Testületnek nevezett vezetői grémium első kinevezését a miniszterelnök, illetve a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter végezné el, vagyis jó eséllyel politikai kinevezettek irányítanák a szervezetet. „A lemondó vagy más okból kieső tagokat a testület önmaga pótolná. Éppen ez a feudális öröklési rend az egyike azon vonásoknak, amelyet az EU kifogásol az egyetemeknél. Prognosztizálni lehet a közvetlen veszélyt, hogy a most létrehozni kívánt szerveződés sem fogja kiállni az EU-s szervek jogi kontrollját, mert pontosan ugyanazok az aggályok fognak felmerülni, mint az egyetemeknél. Így már nemcsak a magyarországi felsőoktatási intézmények többsége, hanem gyakorlatilag a teljes tudományos kutatóhálózat elveszítheti az EU-s forrásokhoz való hozzáférést” – mondta az ADF elnöke. Emellett felhívta a figyelmet: a kutatóhálózat közel 700 dolgozója szavazott az ADF és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete aláírásgyűjtésén egy esetleges átalakítás ellen.
A tudósok szerint a tervezet az államháztartás szinte valamennyi szabálya alól kivenné a létrehozandó új szervezetet, amit így „a korrupció melegágyává változtatna”. Emellett úgy gondolják, az új rendszer gyakorlatilag privatizálná az Akadémia közvagyonát, hiszen az MTA-val továbbra is fennáll a kormány vagyonvitája. „Az Alkotmánybíróság határozata szerint már jó másfél éve rendezni kellett volna az MTA-tól ingyenesen a HUN-REN használatába adott vagyon helyzetét, de az Országgyűlés ezt elmulasztotta megtenni. Most úgy tűnik, az a szándék, hogy ezt a vagyont az újjáalakuló kutatóhálózatnak nemcsak a kezelésébe, de annak birtokába is adják” – tette hozzá Péter László.
Tiltakoznak az érdekvédők a legnagyobb magyar kutatóhálózat privatizálása, a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetése ellen