A The Journal of Clinical Investigationben megjelent tanulmány szerint a fertőzések során olyan speciális monociták – rákellenes tulajdonságokkal rendelkező fehérvérsejtek – termelődnek, amelyek az egérkísérletekben hozzájárultak a melanoma, tüdő-, mell- és vastagbélrák méretének csökkenéséhez. Normál esetben ennek épp az ellenkezője történik: a daganatok körüli monociták gyakran olyan sejtekké alakulnak, amelyek megvédik a rákos sejteket az immunrendszer támadásaitól.
A kutatók olyan súlyos Covid–19-en átesett rákos betegeknél figyelték meg a daganatok zsugorodását, akiknél a vérvizsgálat speciális monocitareceptorok jelenlétét mutatta ki. Úgy tűnik, hogy ezek átprogramozzák a monocitákat, hogy rákellenes hatást fejtsenek ki. A tanulmány szerzői további kísérleteket végeztek, amelyek során a 4-es stádiumú rákos egerekben hasonló monocitaátalakulásokat idéztek elő. Ezek a módosított monociták kikerülték a daganatok védelmét, aktiválták a természetes gyilkos sejteket, amelyek közvetlenül támadták a rákos sejteket, és a daganatok zsugorodását eredményezték.
A járvány alatt lehűlt a Hold
A Covid-járvány hatásai nem korlátozódtak bolygónkra; a NASA adatai szerint a zárlat hatással lehetett a Hold felszínének hőmérsékletére is – írja a LiveScience. A kutatók 2017 és 2023 közötti időszakban rögzített mérések elemzése szerint 2020 áprilisa és májusa között az érték rendellenesen süllyedt. A zuhanás oka a Földről érkező sugárzás mennyiségének csökkenése. A lezárások, kijárási korlátozások idején kevesebb szennyező anyag került a légkörünkbe, így kevesebb sugárzás verődött vissza a Hold felé.
