– Ha a kiszivárgott információk igazak, és a teljes helyi iparűzésiadó-többletet elveszik a településektől, akkor azoknak jelentős része csődbe megy, hiszen a kiadásnövekedést nem fogja ellensúlyozni semmi. Az önkormányzatok egy másik része kénytelen lesz adót emelni, a gazdag településeknek pedig az elvonások miatt a fejlesztéseikről kell lemondaniuk. Mivel a szolidaritási hozzájárulás így is nagyon magas, az iparűzési adótöbblet elvonásával az önkormányzatok elveszítik a maradék gazdasági önállóságukat is. Ezzel szemben a Navracsics-terv a polgármesterek összefogására és közös tervezésre adna lehetőséget – így kommentálta Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere a kormányhoz közel álló Index értesülését, amely szerint a Fidesz–KDNP legutóbbi, zárt frakcióülésén több kormánypárti képviselő újra kritizálni kezdte a Versenyképes Járások Programot. Felvetődött, vegyék le a napirendről a tervezetet, s az elvileg újraosztható 65 milliárd forintot tegyék hozzá a gazdaságilag szerencsésebb települések által befizetett szolidaritási hozzájáruláshoz.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter – ahogyan erről a Népszava is beszámolt – október elején jelentette be, hogy 2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében. Az iparűzésiadó-bevételek egy részét, konkrétan az ideihez képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére.
A Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint ez nagyjából 65 milliárd forintos keret, melyen a 173 járás osztozhat.
135-en 250 milliót, hat megyeszékhely félmilliárdot, 33 térség pedig ennél is többet kap majd, s ha egy járás adótöbblete nem éri el a fenti összeget, azt az államkasszából pótolják ki. A tárcavezető állította, a program célja, hogy növelje a területi felzárkózást, s szisztematikusabb fejlesztések valósuljanak meg.
Lapunk akkor úgy értesült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a júniusi helyhatósági voksolás eredményei láttán adta ki az ukázt: megelőzendő, hogy az ellenzéki településekről erősödjenek riválisai, el kell venni az iparűzési adót, mivel a Fidesz a 2006-os önkormányzati választások után a településekről építette fel magát, s alapozta meg anyagi bázisát a baráti cégek túlárazott pályázatainak köszönhetően. A Pénzügyminisztérium, s a többi, a költségvetésért felelős szervezet viszont jelezte, ezzel csődbe mennének az önkormányzatok, vagy az államnak kellene kipótolnia a keletkezett irdatlan hiányt, vagyis ez a megoldás nem működik. A kormányfő viszont ragaszkodott hozzá, hogy csökkenteni kell a települések anyagi mozgásterét, így született meg a Versenyképes Járások Program ötlete.
Navracsics Tibor benyújtotta a javaslatot, október 1-től emelnék a polgármesterek fizetésétEz komoly ellenállást váltott ki az önkormányzatoknál, ám a miután a miniszter és beosztottjai egyeztettek rengeteg polgármesterrel, illetve az önkormányzati szövetségekkel, s azok rendre támogatásukról biztosították a programot. Legalábbis, ha az általuk javasolt kisebb módosításokat is figyelembe veszik.
– Ilyen volt például, hogy a 65 milliárd számítson bele a szolidaritási adó jövő évre tervezett 60 milliárdos emelésbe, hiszen ez különben kettős adóztatás lenne – mondta lapunknak Gémesi György, Gödöllő független polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke. – Ezt képviselte még a Megyei Jogú Városok Szövetsége kormányellenességgel cseppet sem vádolható vezetője, Szita Károly kaposvári fideszes polgármester is az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa legutóbbi ülésén, ahol a miniszter beszámolt a terv részleteiről, s ahol ígéretet kaptunk rá, hogy megvizsgálják az önkormányzatok kérését. Ez az utolsó hivatalos információ. Ha mégsem így lenne, hanem ezt az összeget külön hozzácsapnák a szolidaritási adóhoz, ráadásul pályázni sem lehetne fejlesztési pénzekre, akkor nagyon sok önkormányzat továbbra is nehéz helyzetben maradna. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem a Költségvetési Tanács is leírta, kockázatos lépés lenne a kormánytól a dupla adóztatás.
Navracsics Tibor bejelentette, az iparűzési adó többletére pályázhatnak majd a járásokInformációink alapján jelenleg két oldalról is támadják Navracsicsot, illetve a miniszteri ötletet.
Forrásaink szerint kormánypárti képviselők hivatalosan azt kifogásolják, túl sok olyan pénz jutna az önkormányzatoknak, melyek elköltésébe elvileg nem szólhatnának bele. A valóságban azonban Orbán Viktor megbízását teljesítik, aki a költségvetés szorult helyzete miatt szeretné ezt az összeget is a közös kasszába irányítani. Egyes fideszes vezetésű települések pedig azt rótták fel, miért kell osztozniuk pluszbevételeikből a kistérségük településeivel, amelyeknek sokszor semmilyen iparűzési adójuk nincs. Úgy tudjuk, elsősorban Debrecen kormánypárti polgármestere, Papp László ellenzi a programot: az akkugyárak telepítése miatt neki kellett konfrontálódnia a helyiekkel, a keletkező plusz ipát viszont elveszik tőle. Azzal próbálták győzködni, hogy az új ipabefizetők az első években még nem számítanak bele a keletkező ipatöbbletbe a járásfejlesztési terv alapján.
„Meglepően nyitott volt”
Navracsics Tibor meglepően nyitott volt minden, a programmal kapcsolatos elképzelésre, felvetésre, tényleg konstruktív egyeztetés zajlott vele – mondta lapunknak egy ellenzéki városvezető. – Például felmerült, hogy ne csak fejlesztésekre lehessen pályázni, hanem járási feladatot ellátó intézmények, mint például egy városi uszoda működtetésére is. A települések között is megindultak egyeztetések, rég vágyott, ám eddig közös forrás híján nem megvalósult projekteket kezdtek tervezni.
Egy másik ellenzéki városvezető szerint nemcsak gazdasági, de politikai okok is állna a program esetleges lefújása mögött.
- Ha a 65 milliárd csak simán bekerül a büdzsébe, akkor a települések bajba kerülhetnek, amit a kormány kihasználhat: a polgármesterekkel egyesével egyeztethet a települési támogatásokról, s a feltételekkel elérheti, hogy eszükbe se jusson beállni a Tisza Párt mögé, melyről Magyar Péter már az önkormányzati választások után beszélt – vélekedett egy másik ellenzéki vezetésű település polgármestere. – Másrészt pedig a kormány így az önkormányzatokra tolhatja a megszorításokat, emeljenek ők helyi adókat, s erre kénytelenek is lesznek, mert a pénz nélkül nemhogy a fejlesztések, de a működés is veszélybe kerülhet. Sok mozgástér persze már nincsen helyben, leginkább az építményadót lehetne emelni, vagyis a vállalkozásokkal és az emberekkel fizettetnék meg az elvonásokat, közvetve a költségvetés hiányát.
Az ügyben megkerestük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, ám kérdéseinkre mindössze azt a választ kaptuk: szakmai javaslattal kapcsolatos sajtóértesüléseket sosem értékelnek.
