- Megoldás a tiltás?

Egyértelmű ok-okozati összefüggés mutatható ki a közösségi média térnyerése és az ausztrál fiatalok mentális egészségének károsodása között, ezért volt szükség a törvényhozatalra - indokolta a döntést a munkáspárti miniszterelnök, Anthony Albanese. Amint arról lapunk is beszámolt, csütörtökön a parlament felsőháza, a szenátus 34 igen szavazattal, 19 nem ellenében elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a 16 éven aluli gyermekeket kitiltja a közösségi oldalakról. A törvény azonban még legalább 12 hónapig nem lép hatályba.

Ugyanakkor nagyon sok kérdés merült fel a jogszabály alkalmazhatóságával, ellenőrizhetőségével kapcsolatban, mint ahogyan az is sokakban felmerül, mindez milyen negatív hatással lehet a fiatalok életére. Akadémikusok, politikusok és érdekvédelmi csoportok arra figyelmeztettek, hogy a szigorú tilalom könnyen visszaüthet, a tinédzsereket a dark webre terelheti, vagy akár elszigeteltnek érezhetik magukat, hiszen nem tudnak ilyen módon kapcsolatot tartani a kortársaikkal. Sokan aggódnak amiatt, hogy túlságosan elkapkodták a törvényhozási folyamatot, például figyelmeztetnek arra, hogy ha a felhasználóknak igazolniuk kell az életkorukat, az azzal jár, hogy értékes személyes adatokat kell átadniuk a közösségimédia-cégek számára.

A törvény gyakorlatilag megtiltja a közösségimédia-platformok számára, hogy 16 év alatti felhasználók férhessenek hozzá a szolgáltatásaikhoz, és akik ezt nem tartják be, azokat akár 50 millió ausztrál dollár (majdnem 12,5 milliárd forint) pénzbírsággal sújthatják. Azonban a szöveg nem tartalmaz részleteket a működésről, csak azt, hogy a vállalatoktól elvárják, hogy észszerű lépéseket tegyenek annak biztosítására, hogy a felhasználók idősebbek legyenek 16 évesnél. A részletek várhatóan 2025 közepén fognak megjelenni. A törvényjavaslat azt sem határozza meg, hogy a jogszabály mely cégekre vonatkozik, bár Michelle Rowland kommunikációs miniszter azt mondta, hogy a Snapchat, a TikTok, az X, az Instagram, a Reddit és a Facebook valószínűleg érintett lesz. A YouTube, valamint a Messenger Kids és a WhatsApp nem kerül bele a tiltott körbe, mivel ezeket a platformokat oktatási célokra is használják.

A törvényjavaslattal kapcsolatban mintegy 15 ezer beadvány érkezett, többek között az Amnesty International is azt javasolta, hogy ne fogadják el, mert a teljes tilalom elszigeteli a fiatalokat, márpedig ez ellentmond a kormány azon célkitűzésének, hogy javítsák a fiatalok életét.

„Nagyon jónak tartom, hogy van ilyen kezdeményezés, de azt is figyelembe kell venni, hogy az eszköz tiltásával nem biztos, hogy el lehet érni azt, hogy ezután már csak egészséges lelkű és énképű fiatalok legyenek, akik képesek megküzdeni a kamaszkor nehézségeivel” – nyilatkozta lapunknak Forgács Mariann közösségi média szakértő. „Ez ugyanolyan, mint a dohánytermékek vagy az alkohol tiltása: ha nagyon akarja valaki, hozzáfér 18 éves kor alatt is. De ha a szülő képes vele úgy beszélgetni, hogy látja ennek a veszélyeit, a negatív oldalát is, az sokkal hatékonyabb eszköz.” A szakértő azt is hozzátette: egyelőre az sem világos, hogy a gyakorlatban ezt hogyan lehet kivitelezni. Egy egész országot el lehet zárni az internettől, de hogy csak a 16 év alattiakat és csak a közösségi mediától hogyan lehet távol tartani – ez kérdés. Az elszigetelődés jelenségét pedig nem tartja reális veszélynek, ugyanis ők azt találták a kutatásaikban, hogy a fiatalok jellemzően továbbra is személyesen tartják a kapcsolatot egymással, a közösségimédia-platformokon inkább csak egyeztetik a találkozókat. Viszont a világ híreiről valóban ezeken az oldalakon tájékozódnak, ezért ha ezek nem lesznek számukra hozzáférhetőek, akkor kérdés, hogy milyen egyéb csatornákat fognak használni információforrásként.