Cikkünk nemsokára frissül!
Rendkívüli katonai jogrendet hirdetett Dél-Koreában Jun Szogjol államfő. A politikus kedd este televízióban állt nyilvánosság elé a bejelentéssel, a katonai jogrend kihirdetésének a célja szerinte az, hogy megvédjék Dél-Koreát a kommunista erőktől.
Annak érdeklében, hogy megvédjük a szabad Dél-Koreát az Észak-Korea kommunista erői jelentette fenyegetéstől, illetve hogy megszabaduljunk az állam ellen szervezkedő elemektől, ezennel rendkívüli katonai jogrendet hirdetek ki – hangzott Jun Szogjol bejelentése.
A rendkívüli katonai jogrend azt jelenti, hogy a hadsereg veszi át a közigazgatási szervek irányítását. Adott esetben a polgári jog felfüggesztésével, a hadijognak az élet minden területére történő kiterjesztésével jár.
Jun Szogjol bejelentését politikai részről egyhangúlag elítélték. A parlamenti többséget magáénak tudó Demokrata Párt alkotmányellenesnek nevezte a rendkívüli katonai jogrend kihirdetését, de maga Jun Szogjol pártja, a Népi Erő pártja vezetője, Han Donghun is rossznak nevezte az államfő döntését. Mindketten jelezték, hogy a katonai jogrend bevezetését meg fogják gátolni.
Jun Szogjol kvázi ellenzékben van azóta, hogy a Demokrata Párt megnyerte a 2024. áprilisi parlamenti választást, nem beszélve a felesége körül gyűrűző botrányokról, vagyis tőzsdei manipuláció és egy luxuscikk, egy Dior táska elfogadásának a vádjáról. Jun Szogjol 2022-ben mindössze 0,7 százaléknyi szavazattöbbséggel győzött ellenfele, a Demokrata Párt által indított Li Dzsemjunggal szemben.
Felfüggesztették a parlament működését, a törvényhozás épületét katonák védik
A The Guardian a Yonhap hírügynökség jelentésére hivatkozva arról ír, hogy a képviselőknek megtiltották a belépést a törvényhozás épületébe, a dél-koreai hadsereg pedig állítólag bejelentette a parlament felfüggesztését. A közösségi médiában olyan felvételek kezdtek el keringeni, amelyek erős rendőri és katonai jelenlétről tanúskodnak a helyszínen.
Az Egyesült Államok Dél-Korea legerősebb katonai szövetségese: az országban mintegy 28 500 amerikai katona állomásozik a Kim Dzsongun északi diktátor rezsimjével szembeni védelem céljából. A Fehér Ház egyelőre nem reagált a dél-koreai helyzetre.
Dél-Korea fő ellenzéki pártja, a parlamentben többséggel rendelkező Demokrata Párt felszólította valamennyi törvényhozóját, hogy gyűljön össze a törvényhozás épületében. Mindezt annak ellenére, hogy a parlament bejáratát állítólag lezárta a katonaság. „Az elnök minden ok nélkül rendkívüli állapotot hirdetett ki” - mondta Li Dzsemjung, aki alkotmányellenesnek bélyegezte a döntést. „Tankok, páncélozott járművek, fegyveres és kardos katonák fogják hamarosan uralni az országot” - tette hozzá.
Dél-Koreában utoljára 1979-ben hirdettek hadiállapotot, az 1961-ben államcsínnyel hatalomra került Pak Csonghi akkori elnök meggyilkolása után.
Észak-Korea nemrég több tízezer katonával és több millió lőszerrel szállt be Oroszország oldalán az orosz-ukrán háborúba.
Észak-Korea zavarja a GPS-jeleket Dél-Koreában Kim Dzsongun: Oroszország csak az önvédelemhez való jogát gyakorolja, jogosult határozott lépésekkel megfizettetni az ellenséges erőkkel az áratKorlátozzák a médiát és a gyülekezési jogot
A szükségállapot kihirdetését követően a dél-koreai hadsereg kihirdette, hogy minden "társadalmi zavarkeltésre" alkalmas politikai gyülekezés felfüggesztésre kerül. A helyi hírügynökség szerint a hadiállapotot megsértő személyeket azonnal letartóztathatják.
A szükségállapot parancsnokává kinevezett Park An-su nyilatkozatot adott ki. E szerint a rendkívüli állapot bevezetése után Dél-Koreában minden politikai tevékenység tilos, beleértve a tüntetéseket és a pártok tevékenységét, és minden médiumot a kormány felügyelete alá vonnak. Az ország valamennyi katonai egységét arra utasították, hogy erősítsék meg a védelmet és legyenek készültségben.
Az 1950-től 1953-ig tartó koreai háború hivatalosan fegyverszüneti megállapodással és nem békeszerződéssel ért véget, így a két ország technikailag a mai napig hadban áll egymással
