gyermekvédelem;

- Cinkosok

A félelem egy olyan lehangoló érzés, melyet egy észlelt fenyegetés kelthet, kapcsolatban van a menekülési és az elkerülési viselkedéssel, és szinte mindig jövőbeli eseményekhez kapcsolódik. Olyan iskolapéldáját láthattuk az elmúlt napokban ennek az érzelemnek, hogy ha a jövő pszichológusai csak Csizi Péter, Menczer Tamás, Fülöp Attila és Cséplőné Gönczi Veronika viselkedését tanulmányozzák ebben a témakörben, a probléma komplett ismeretének birtokában summa cum laude végezhetnek.

A félelem oka ebben az esetben a hatalom elvesztésének esélye, az észlelt fenyegetést pedig Magyar Péter testesíti meg. És a veszély – Menczer Tamás után szabadon – nem kicsi.

Cséplőné Gönczi Veronika, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot vezeti. Soha nem emelte fel a hangját, nem fejtette ki nyilvánosan a véleményét arról, mi folyik ezen a területen. Nem tőle tudunk a szakember- és pénzhiányról, a gyerekek szökéséről, az ellátási anomáliákról, a kórházban ragadt csecsemőkről. Azt viszont tűri, amikor Budapestről telefonon utasítják, miként hergelje Magyar Pétert, hogy az ideges politikust majd a kormánypárti média munkásai elé terelje. Ez történt Miskolcon. De elfogadja, sőt asszisztál ahhoz is, hogy lekezelje Menczer Tamás csak ezért, mert nő. És Cséplőné Gönczi Veronika nem ezt tartja kínosnak, hanem Magyar Péter kérdéseit.

Aztán itt van Csizi Péter. A helyettes államtitkár egy állomással odébb, Bicskén számokat puffogtat, repkednek a szájából a milliárdok, és a hazugságok. A nevelőszülők növekvő létszámáról beszél, ami tételesen cáfolható. A gyermekvédelem javuló helyzetét kiabálja, miközben nem engedi be az épületbe az erre kíváncsi ellenfelét. Milliárdos beruházásokról papol, pedig fotó bizonyítja, hogy rohadnak az épületek, fáznak a gyerekek, és még az ombudsman is azt mondja, nincs pénz a megoldásra. A szökés kifejezést kikéri magának, miközben az alapvető jogok biztosának hivatala is ezt a kifejezést használja, amikor az ismeretlen helyen tartózkodó gyerekekről ír. De egyetlen kényes kérdésre sem mer válaszolni, az ajtót nem meri kitárni a szerény utcai harcos.

Na, és akkor megérkeztünk Pécsre, ahol Menczer Tamás vitte el a show-t. De ne feledkezzünk meg Fülöp Attiláról sem, hiszen az informatikát és programozást végzett, ám a gyerekek védelmére kinevezett felelős államtitkár is a helyszínen volt. Csendben tűrte, hogy a bántalmazásból kimentett, traumatizált kisgyerekeket fogadó intézmény előtt párttársa kocsmai hangulatot gerjesszen. A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, a gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életvitelének és pszichológiai alkalmasságának legfőbb őrzője semmit nem tett Menczer Tamás ámokfutásának megfékezéséért. Tűrte, hogy az arrogáns, gőgös, önelégült és egoista ember a gyermekek védelmét szolgáló intézmény előtt félelmet keltsen, egy másik ember gyerekeit politikai haszonszerzés céljából a szájára vegye.

Asszisztált ahhoz, hogy a védelemre szoruló gyerekről, életkörülményeikről, a hibákról, a feladatokról egyetlen szó se eshessen. A gyerekvédelem meghalt.