A világ 100 legnagyobb fegyvergyártójának eladásokból és szolgáltatásokból származó együttes bevétele tavaly 632 milliárd dollárra nőtt, ami 4,2%-os emelkedés 2022-höz képest – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hét elején közzétett új jelentéséből.
„A 2023-as év legfontosabb fejleménye az volt, hogy különösen az európai és az amerikai vállalatok végre képesek voltak az ukrajnai háború miatt megnőtt keresletet ténylegesen növekvő bevételre váltani” – magyarázta a Deutsche Welle német közszolgálati médiumnak Xiao Liang, a jelentés egyik szerzője. „2022-ben azt láttuk, hogy sok gyártó még az ellátási láncok Covid világjárvány okozta zavaraival küzdött, és nehezen tudta felfuttatni a termelését” – tette hozzá.
A kereslet megugrását jelzi, hogy tavaly első ízben a lista legalján szereplő vállalat forgalma is meghaladta az egymilliárd dollárt.
A fegyverekből származó bevételek 2024-ben valószínűleg tovább nőnek – mondta Lorenzo Scarazzato, az intézet egy másik kutatója az AFP-nek. „...sok vállalat toborzási akciókat indított, ami arra utal, hogy optimisták a jövőbeli eladásokat illetően” – tette hozzá.
A legnagyobb növekedést tavaly az orosz fegyvergyártók jegyezték fel. Bevételük a SIPRI szerint 40%-kal nőtt. Az Ukrajna ellen 2022-ben indított átfogó háborútól Oroszország gyors győzelmet várt, s amikor ez nem valósult meg, Moszkva elrendelte a fegyvergyártás felfuttatását. A listán forma szerint csak két orosz cég szerepel, mivel a többség 2022 óta nem publikál pénzügyi adatokat. A nagyobbik, a Roszteh adatait elemezve a stockholmi kutatók a világ 7. fegyverkezési vállalataként árazták be. „(Valójában) hét vagy nyolc olyan vállalat holdingja, amelyek korábban már szerepeltek az adatbázisunkban” – mondta az elemző. A Roszteh fegyvereladásokból származó bevétele 49%-kal nőtt egy év alatt. A lista egyetlen ukrán vállalatáé, az UkrOboronPromé viszont 69%-kal.
Újabb nagyértékű fegyvercsomagot kap Ukrajna az Egyesült ÁllamoktólAz európai fegyvergyártókra az ukrajnai háború eltérően hatott. Míg Franciaországban és Olaszországban például jelentős, 8,5 és 10%-os bevételcsökkenés volt tapasztalható, addig a német vállalatok összesített bevételei 7,5%-kal nőttek. A 100-as listán szereplő négy német cég legnagyobbika, a 26. helyen álló Rheinmetall 10%-kal növelte bevételeit. Termékei közé tartoznak a 155 mm-es tüzérségi lőszerek, önjáró lövegek és páncélozott járművek – csupa olyan dolog, amelyre az ukrajnai háború miatt nagy a kereslet. Az irányított rakétákat és légvédelmi rendszereket gyártó Diehl pedig ennél is erőteljesebben, 30%-kal növelte bevételeit.
A vállalatok egy részének fellendülése ellenére Európa volt az a régió, ahol a legkevésbé nőtt a hadiipar: a lista 27 európai cégének bevételei 2022-höz képest alig 0,2%-kal emelkedtek.
Ez az alacsony termelési kapacitásoknak és a viszonylag alacsony védelmi büdzséknek tulajdonítható. Bevételeik együttvéve így is elérték a 133 milliárd dollárt, ami értékben a Top 100-as lista 21%-át teszi ki. Ezen belül a hét nagy-britanniai vállalat összes fegyverszállítási bevétele 47,7 milliárd dollár volt, a százak együttes forgalmának 7,5%-a. Közülük is kiemelkedik a BAE Systems, amely továbbra is a legnagyobb fegyvergyártó Európában, a maga 29,8 milliárd dolláros bevételével.
A toplistát változatlanul amerikai óriáscégek, a Lockheed Martin és az RTX (korábban Raytheon) vezetik, még ha enyhe visszaesésről számoltak is be 2023-ban. A SIPRI szerint ennek oka, hogy a repülőgépek és rakéták gyártásához szükséges speciális alkatrészek vagy nyersanyagok korlátosan álltak rendelkezésre az ellátási láncok fennakadásai miatt. A világ 3. fegyvergyártóját, a Northrop Grummant azonban ez kevésbé érintette – áll a jelentésben. Fegyverüzemi bevételei 5,8%-kal 35,6 milliárd dollárra nőttek, amit az Ukrajnának szánt lőszerek iránti növekvő kereslet, illetve az USA azon döntése okozta, hogy prioritásként kezeli egy űrbe telepített korai előrejelző rakétavédelmi rendszer kifejlesztését, és a nukleáris fegyverek célba juttatására szolgáló rendszerek modernizálását. Az Egyesült Államok változatlan uralmát mutatja a piacon, hogy a száz legnagyobb fegyvergyártó bevételeinek 50%-át továbbra is listán szereplő 41 amerikai cég produkálta, összességében 2,5%-os növekedéssel.
Olaf Scholz: Világos döntéseket hoztunk, továbbra sem engedélyezzük német fegyverek bevetését mélyen orosz területekenÁzsiában a dél-koreai és japán fegyvergyártók jelentős növekedést értek el, mintegy válaszként a régióban tapasztalható feszültségekre, mindenekelőtt Észak-Korea nukleáris fegyverkezésre. A listán szereplő négy dél-koreai vállalat összesített fegyverszállítási bevétele 39%-kal nőtt 2023-ban, ezen belül a Hanwha Group bevételei döbbenetes mértékben, 53%-kal ugrottak meg. A bővülést mindenekelőtt az Ausztráliával, Lengyelországgal és az Egyesült Királysággal kötött, tüzérségi fegyverekre és harckocsikra vonatkozó exportszerződések biztosították. A Japánban 2022-ben elindított, a második világháború vége óta példátlan haderőfejlesztési program nyomán a listán szereplő öt japán cég fegyvereladási bevételei együttesen 35%-kal nőttek, belföldi megrendeléseik pedig legalább kétszer, egyes esetekben több mint négyszer nagyobb értékűek voltak, mint 2022-ben.
A gazdasági növekedés általános lassulásától sújtott Kínában viszont a fegyvergyártó cégek bevétele 2023-ban alig 0,7%-kal nőtt, ami a legkisebb mérték 2019 óta. Így is kilenc kínai vállalat szerepel a listán, ebből három az első 10-ben. Összesített, 103 milliárd dolláros bevételük a Top 100-ak bevételének 16%-át tette ki 2023-ban, ezzel Kína az országok rangsorában ismét a második az USA után. Liang szerint azonban a tavalyi csekély növekmény ellenére a hadsereg modernizációja továbbra is „prioritás a kínai kormány és személyesen Hszi elnök számára”.
A listán található hat közel-keleti székhelyű vállalat együttes árbevétele a SIPRI szerint 18%-kal 19,6 milliárd dollárra nőtt. A három török cég – köztük a katonai drónjait nagyrészt Ukrajnába exportáló Baykar – együttesen 6 milliárd dollár bevételre tett szert, ami 24%-kal haladta meg az előző évit. A három izraeli cég – köztük a Vaskupola rakétavédelmi rendszer elemeinek gyártói – részben a tavaly októberben kirobbant gázai háború hatására 15%-os rekord növekedéssel 13,6 milliárd dolláros bevételt ért el.
A legnagyobbak szerepe az atomfegyverek modernizálásában
A SIPRI Top 100-as listáján szereplő fegyvergyártó cégek mintegy negyede, egész a lista alján lévőkig, részt vesz a világ atomfegyverprogramjaiban, miután minden atomhatalom modernizálni igyekszik nukleáris erőit. És ahogy újra a nukleáris elrettentés stratégiájára összpontosítanak, ez a folyamat egyre inkább a gyártók bevételeinek mozgatórugójává válik. Adatot azonban kevesen szolgáltatnak ezen bevételeikről.
Az Egyesült Államok 2015 körül kezdte el átfogó modernizációs programját, amelynek értéke legalább 1,5 billió dollár, és várhatóan 30 évig tart. Célja a nukleáris erők szinte minden összetevője – így az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM), a ballisztikus rakétákat hordozó atommeghajtású tengeralattjárók (SSBN), a stratégiai bombázók és a nukleáris robbanófejek – lecserélése vagy korszerűsítése. A Northrop Grumman (3. hely a Top 100-ban) felelős a 650 ICBM-ből álló új rakétaflotta és legalább 100, új generációs stratégiai bombázó gyártásáért. Az ICBM-ek új robbanófejekkel lesznek felszerelve, amelyeket részben a Sandia National Laboratories (37.) tervezett.
Oroszország a 2000-es évek elején kezdett modernizációs ciklus végéhez közeledik. Putyin elnök 2024 februárjában kijelentette, hogy az ország hadászati nukleáris erőinek 95 százalékát korszerűsítették. Az új rendszerek közé tartoznak a több robbanófejes ICBM-ek, az új generációs SSBN-ek és a hiperszonikus stratégiai bombázók. Oroszország azonban nem adott részletes információt az érintett programokban részt vevő vállalatokról.
Az Egyesült Királyság nukleáris erői négy, ballisztikus rakétákat hordozó atommeghajtású tengeralattjáróból (SSBN) állnak. A flotta modernizálása folyamatban van, hosszabb távon pedig e hadihajók új SSBN-osztállyal való felváltására készülnek. A tervezésért és gyártásért felelős BAE Systems (6.) és a hajtóműveket gyártó RollsRoyce (22.) e program a fő vállalkozói. Az Atomic Weapons Establishment (59.) tervezi, gyártja és tartja karban az ország nukleáris robbanófejeit, de több amerikai vállalat is részt vesz a modernizálásban.
Franciaország is korszerűsíti légi és tengeri nukleáris erőit. A Naval Group (32.) felelős az új típusú SSBN-ek tervezéséért és gyártásáért, amelyek 2035-től váltják majd le a meglévőket. A Thales (16.) gyártja majd ezek szonárkészletét, és korszerűsíti a meglévő tengeralattjárók berendezéseit. A Dassault Aviation Group (46.) gyártja és tartja karban a nukleáris fegyver hordozására alkalmas harci repülőgépeket, a CEA (50.) pedig az ország nukleáris robbanófejeit.
Kína a nukleáris triász mindhárom komponensét (légi, szárazföldi és tengeri haderő) modernizálja, s ebben állami vállalatok a kulcsszereplők. Az AVIC (8.) gyártja Kína légi utántöltésre alkalmas stratégiai bombázóját, amelyet 2020-ban állítottak hadrendbe. A CASC (14.) pedig az új, szilárd hajtóanyaggal működő, mobil állásból indítható ICBM-eket, amelyek az ország elöregedő rakétáit váltják fel. A nukleáris robbanófejeket gyártó Kínai Műszaki Fizikai Akadémia adatai nem állnak rendelkezésre.
