Nagyon úgy tűnik, hiába választott új elnököt az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdán, a bírói önigazgatás legfőbb szerve nem képes kilépni abból a csapdahelyzetből, amely azzal állt elő, hogy a tanács előző elnöke, többségi felhatalmazással a háta mögött, aláírt az igazságügyi miniszterrel egy megállapodást, amely a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelését a kormány egyelőre csak nagy vonalakban ismert igazságszolgáltatási „reformjainak” támogatásával köti össze. Bár a négyoldalú megállapodást szignálta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnöke is (Senyei György, illetve Varga Zs. András), ők a bírák szemében a hatalom embereinek, politikai kinevezettnek számítanak, hiszen posztjukra az Országgyűlés választotta őket kétharmados szavazattal. A megállapodás ellen meginduló tiltakozások célpontja így az OBT lett, az a testület, amelyet a bírák maguk választanak saját soraikból hat évre egy bonyolult procedúra során. A kormánnyal kötött alku, annak körülményei ugyanis kiverték a biztosítékot a bírói kar és az igazságügyi alkalmazottak jelentős részénél; kevésnek érzik a három évre elosztott fizetésemelési ígéretet, de amit igazán elfogadhatatlannak tartanak, az az árukapcsolás: a méltó javadalmazás feltételekhez – jövőbeli kormányzati átalakításokhoz – való kötése.
A megállapodást aláíró Szabó Péter, az OBT előző elnöke a tanács múlt heti ülésén nem várta meg a bizalmi szavazást, inkább lemondott. Nyilatkozataiból ugyanakkor az derült ki, hogy nem ért egyet a mostanra már több mint ezer tiltakozó bíróval és igazságügyi alkalmazottal – Szabó szerint a megállapodásban semmi olyan nincs, ami sértené a bírói függetlenséget. A hvg.hu-nak azt mondta: úgymond politikai felelősséget vállalt, de az OBT-tagságról nem kíván lemondani, hiába vetették fel ezt is a tiltakozók. Bár nem értett egyet azzal, hogy „a kormányzat összekapcsolja az illetményrendezési régóta esedékesé vált ügyét más jogállási, szervezeti kérdésekkel”, úgy gondolta, felelősséggel tartozik a bírósági szervezetben „szolgálatot teljesítő mintegy 12 ezer ember, különösen a kiskeresetűek iránt”.
Ezek után választott szerdán új elnököt az OBT; Pecsenye Csaba azon tagok közé tartozik, akik ellenezték a kormánnyal kötendő megállapodás aláírását. Miközben zajlott az OBT ülése, az utcán két bírói egyesület protestált az alku ellen. Azonban Pecsenye Csaba első nyilatkozata biztosan nem csillapítja a a felháborodást, hiszen hangulatkeltésről beszélt, és visszautasította, hogy a megállapodás aláírásával bárkinek a becsülete sérült volna (a tiltakozók szlogenje: „a becsület nem eladó!”). És az új elnök is úgy véli, hogy „önmagában a megállapodás nem sérti a bírói függetlenséget”, bár a jövőben megszülető „jogszabályok potenciálisan magukban hordozzák a bírói függetlenség megsértésének veszélyét”. Vagyis ma még nem, de lehet, hogy holnap igen.
Itt tartunk most, de a történetnek biztosan nincs vége. A bírák tiltakoznak, a nemzetközi szervezetek kivárnak, a kormány pedig röhög a markába.