Múlt szerdán a thaiföldi központtal tartott online FIFA-kongresszuson a 211 tagszövetség képviselői egyhangúlag támogatták, hogy 2030-ban Spanyolország, Portugália és Marokkó közösen bonyolítsa le a futball legfontosabb viadalát, de minthogy akkor lesz 100 éves a vb, a torna első három meccsét Argentína, Paraguay és a legelső seregszemle házigazdája, Uruguay rendezi. Egy füst alatt a 2034-es világbajnokságot is odaítélték Szaúd-Arábiának. A tagok a maximálisan elérhető 500 pontból 420-at adtak az arab pályázatnak, ami egyfelől rekord, másfelől papírforma: a kontinensek közötti váltószabály okán a FIFA tavaly az ázsiai és óceániai országoktól kért pályázatot, a rendezést egyetlen további ország, Ausztrália fontolgatta, ám végül nem nyújtott be jelentkezést. Szaúd-Arábia megválasztása puszta formalitássá vált, minekutána példátlan gyorsasággal döntöttek a 10 év múlva esedékes tornáról. A hivatalos pályázati időszak 2023. október 4-én kezdődött, alig egy év alatt a kérdés pedig el is dőlt. A FIFA a sietséget azzal indokolta, hogy a közel-keleti országokban tapasztalt pozitív fejlődés és a korábbi rendezvények sikeressége – például a 2022-es katari vb – megerősítette a szaúdi pályázat legitimitását.
Mi az ára?
Szaúd-Arábia, miként két éve Katar, igyekszik majd elkápráztatni a világot. Hogy az emírség mennyi pénzt áldozott a viadalra, amelyet példátlan módon télen rendeztek, légkondicionált stadionokban, nem tudni, becslések szerint az eseményre épített infrastruktúra mintegy 220 milliárd dollárba került (legalábbis Simon Chadwick, a franciaországi Skema Business School sportprofesszorának kalkulációja alapján). Maguk a stadionok körülbelül 10 milliárdba kerültek, és hasonló volumenben költenek majd létesítményfejlesztésre a szaúdiak is. A királyság további tízmilliárdokat tervez befektetni a kapcsolódó infrastrukturális projektekbe a Vision 2030 kezdeményezés részeként: e program a társadalom forradalmi átalakítását célozza, amiben fontos célkitűzés az olajfüggőség csökkentése (jóllehet az ország költségvetése 2021-ben is még mindig 74 százalékban az olajexporttól függött).
Mindenesetre a FIFA becslése szerint a szervezési költségek körülbelül 450 millió dollárral lesznek alacsonyabbak az alapelvárásoknál, jelentős megtakarításokat lehet elérni például az IT-szolgáltatások és a biztonság területén.
A szervezők célja, hogy „életre szóló tornát” rendezzenek, bemutatva Szaúd-Arábia átalakulási és vendéglátási képességeit. A pályázat erőteljes kereskedelmi stratégiát hangsúlyoz: a jegyértékesítésből és a vendéglátásból származó bevételek várhatóan mintegy 240 millió dollárral meghaladják a FIFA várakozásait, ami a kiváló minőségű létesítményeknek és az innovatív szurkolói kezdeményezéseknek köszönhető.
„A királyság a Vision 2030 folytán átalakul, és a vb-rendezés elnyerése újabb hatalmas lépés, amely tükrözi és ünnepli a fejlődésünket, miközben még fényesebb jövő elé tekintünk” – nyilatkozta Abdulazíz bin Turki Al-Faiszal herceg, sportminiszter.
A helyszínek
A 2034-es lesz az első 48 csapatos torna. A meccseket a főváros, Rijád mellett további négy városban, Dzsiddában, Al-Hobarban, Abhában és a még készülő sci-fi „épületvárosban”, Neomban rendezik. Utóbbi az a lineáris város, amely 170 kilométer hosszú, 200 méter széles, nincsenek benne autóutak, mégis várhatóan 9 millió lakosnak ad majd otthont s amelynek építése cirka 500 milliárd dollárba kerül. Összesen 15 arénában lesznek meccsek, ezek közül 11 új építése folyamatban van, nyolc „zsír új” lesz, három helyszín főpróbája pedig a 2027-es Ázsia Kupán esedékes. A központi létesítmény a rijádi King Salman International Stadium, a nyitómeccsnek és a döntőnek is otthont ad majd. Kialakítanak 10 szurkolói zónát, egyet a rijádi King Salman Parkban, egy másikat pedig a dzsiddai vízparton.
Mit rejt a csillogás?
A monumentális esemény a jelentős pénzügyi befektetések, az ambiciózus infrastrukturális projektek, valamint a várható kivételes élmények dacára rengeteg ellenérzést váltott ki. A FIFA szavazásán a norvégok tartózkodtak, a hivatalos indoklás szerint: mert „aggályos a jelenlegi pályázati folyamat”, de mindez értelmezhető burkolt célzásként is, amit speciel a dánok nyíltan leszögeztek, a dán Jesper Moller, a DBU elnöke arra szólította a FIFA-t, hogy felügyelje, a szaúdiak fektessenek mind nagyobb hangsúlyt az emberi jogok tiszteletben tartására: „Kritikusan állunk a teljes folyamathoz” – rögzítette. Az angolok azt követően álltak a szaúdi pályázat mellé, hogy biztosítékokat kaptak: minden szurkoló biztonságban lesz (az országban tiltott a homoszexualitás), Svájc pedig követelte, hogy az emberi jogok betartását ne csak a FIFA, hanem nemzetközi munkaügyi szervezetnek is ellenőrizzék.
Rengetegen tiltakoznak
Az Amnesty International 21 különböző szervezet nevében közös nyilatkozatot adott ki, az aláírók között vannak a szaúdi diaszpóra tagjai, emberi jogi szervezetek, nepáli és kenyai migráns munkavállalók csoportjai és nemzetközi szakszervezetek: „Az, hogy Szaúd-Arábia kapta a vb-t, a kizsákmányolás és az igazságtalanság globális jóváhagyását jelenti azon több százezer vendégmunkás számára, akik a következő évtizedben az infrastrukturális beruházásokon dolgoznak majd. A FIFA-t felelősségre kell majd vonni a bekövetkező szenvedésekért. Láthattuk, mi történt Katarban. A FIFA a mai napig nem szolgáltatott elégtételt az áldozatok hozzátartozóinak. Még a munkálatok megkezdése előtt biztosítékokat kell kapnunk, hogy egyetlen munkavállaló se fizessen a vb-ért a jogaival, méltóságával vagy az életével” – áll a közleményben.
A Labdarúgó-szurkolók Szövetsége közölte:
„Komoly aggályaink vannak, az LMBT+ szurkolók miatt, félelmeiket figyelmen kívül hagyták!”
„Tisztában vagyunk a kritikákkal és a félelmekkel. De teljes mértékben bízom a házigazdáinkban. Társadalmi és emberi jogi kérdésekben, miként tapasztaltuk Katarban is, pozitív változást remélünk. A vb-rendezésnek ez az egyik felelőssége. A világ figyelni fog” – reagált Gianni Infantino FIFA-elnök.
Mímelik a reformokat
A 2015 óta regnáló, 39 éves Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg nemcsak szóban, tettekkel is törekszik a reformokra. Megnyitotta a sportolási lehetőségeket a lányok előtt az állami iskolákban, lehetővé tette a női edzőtermek működtetését, feloldotta a nőkre vonatkozó korlátozásokat a sportstadionokban, sőt eljutottunk odáig, hogy már nem kell a nemeknek elkülönülniük a nyilvános helyeken – mindez valóban elképzelhetetlen volt alig egy évtizeddel ezelőtt, amikor az ország az ultrakonzervatív vallási papok befolyása alatt állt, akik szerint a sportolás elmossa a nemek közötti határokat és ösztönzi a promiszkuitást. Meglehet, a herceg ma már haladó gondolkodó képében próbál tetszelegni, ám 2018-ban még azzal került a világ figyelmének középpontjába, hogy a neki dolgozó ügynökök a törökországi szaúdi konzulátuson meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi szaúdi írót-újságírót. A férfi maradványait soha nem találták meg, a trónörökös azt állítja, nem tudott az akcióról.
Tisztulni akarnak
Szaúd-Arábiát évek óta „sportmosással” vádolják, jelesül, hogy a sportra fordított példátlan kiadásokkal próbálja nemzetközi megítélését jobb színbe helyezni. Az ország deklaráltan a változás eszközeként használja a sportot. Középpontja a labdarúgás, a királyság több százmillió dollárt költött olyan világsztárok megszerzésére, mint Cristiano Ronaldo, Neymar vagy Benzema. Aztán Szaúd-Arábia szuverén vagyonalapja finanszírozza a LIV golfbajnokságot (ez az észak-amerikai PGA riválisa), jelentős boksz- és teniszbajnokságokat rendez, valamint olyan motorsporteseményeket, mint a Forma–1-es versenyek és a Dakar-rali.
Soha ennyi kivégzés
A haladó szellemiség képét magára öltő ország azonban nem minden téren változik – legalábbis a jó irányba. Az ALQST szaúdi emberi jogi csoport szerint ebben az évben (december 8-ig) 309 személyt végeztek ki az országban, ami a legmagasabb szám a szaúdi történelemben (tavaly 172 embert fosztottak meg az életétől). Ezzel Kína és Irán után a legtöbb kivégzést hajtja végre évről évre.
A FIFA amúgy áprilisban négyéves globális partnerséget jelentett be az állami tulajdonban lévő Aramco olaj- és gázipari vállalattal, amely a 2026-os férfi és a 2027-es női labdarúgó-világbajnokság egyik főszponzora. A megállapodás révén a nemzetközi szövetség már az észak-amerikai tornán (a házigazda az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közösen) mintegy 11 milliárd dolláros bevételre számít.
A szaúdi esemény ennél lényegesen nagyobb bevételt hoz majd a labdarúgást világszinten irányító csúcsszervezetnek.
