Így hívják a Télapó lakóhelyét a Földöntúli karácsony című animációban, melyet minden évben megnézünk a gyerekeimmel. A rajzolt sci-fiben a kicsi, szürke űrlények, a kleptók annyira kapzsik lettek, hogy lerabolták a saját bolygójukat, még a társaikat is, most pedig a Földre tartanak, hogy minket is kifosszanak. Ez a mese jut eszembe a fővárosi közgyűlés sagája kapcsán, melyet ember legyen a talpán, aki követni tud – ezt átlátni talán csak Szalai Anna kolléganőnk képes, aki olvasóinkat folyamatosan tudósítja a Városháza eseményeiről, munkáját számos sajtódíj is dicséri.
Tudom, a többségnek elég látni, ahogy megajándékozzák egymást a képviselők a Kutyapárt által javasolt húzós játék nyomán, mert itt a választott politikusok pártállástól függetlenül végre tudtak emberként viselkedni, nyugodtabb energiákat, mosolyokat is lehetett látni. Kevesebben érdeklődnek az iránt, milyen alkukra kényszerül a főpolgármester, akinek se többsége, se helyettesei és „nincs pénze”, miközben egyre közelednek, a fővárosban pár helyen már ott is vannak a kleptók.
De sikerült a múlt héten elfogadtatni a költségvetést (bár csak fél évre, de az is valami), meg az új szervezeti és működési szabályzatot, melyet korábban módosítókkal szétbombáztak, ám a gyors napirendre vétel ezúttal erre esélyt sem hagyott. Karácsony nem vesztett, a kutyák kivonultak (ez is egy játszma), a Tisza egyértelműen nyert az alkun, és hiába hangoztatja Szentkirályi Alexandra, hogy Magyar Péter lepaktált Karácsonnyal, Gyurcsánnyal, még Vitézyvel is „úgy borultak össze, mint a teletabik”, mert Fidesz-frakció talán még nem volt annyira súlytalan mint most, kisebbségben és az ő nem túl karakán vezetésével.
Karácsonyfalva egyelőre megmenekült, lakóinak szívét az öröm járja át. Kivéve a Fidesz-KDNP-sekét, akik elajándékozták az ajándékaikat, és a fa alatt is csak a központi propagandát fújják, akár a Teletabi-dalt.
