Sok tényező befolyásolja a kutyák hőérzetét és hidegtűrését. Például honnan származik, milyen fajtájú, mekkora a termete, milyen a szőre. Ha kint tartósan –5 fok vagy még hidegebb van, akkor érdemes gyakrabban ellenőrizni a kint élő kutyusokat. Ha reszketnek, lassabb a légzésük, a szívverésük, netán fagyási sérülései vannak, hideg a fülük, nehezebben ébreszthetőek vagy zavarodottak, akkor meleg helyre kell vinni.
Ám ha egy kutya folyamatosan kint van, hozzászokik az aktuális időjáráshoz és a bundája is alkalmazkodik, a fedő- és aljszőrzete is más lesz.
–10 fok alatt azonban érdemes legalább éjszakára a garázsba vagy az előszobáig beengedni őket. Ellenőrizni kell a kutyaházat is: nem ázott-e be, szélálló-e, hidegben és csapadékos időben legyen mindenképp egy biztonságos, védett fekhelyük. Általában a nagyobb termetű kutyák jobban bírják a hideget, de a szőrtől is függ, hogy mennyire tűrik a zimankót. A kölyökkutyák kevésbé „fagyállóak”, őket nem szabad kint tartani mínuszokban. Az idős ebeknek az ízületei érzékenyebbek, úgyhogy nekik is jobban esik fűtött helyen lenniük. Az is számít, hogy milyen egészségi állapotban van az adott állat, ha beteg, semmiképp sem hagyjuk kint, akkor sem, ha egyébként jól bírja a kemény hideget.
Száraz időben a kis testű kutyákat –3 foktól inkább bent érdemes tartani, a közepes testűeket nagyjából –6 foktól, a nagytestűeket pedig kb. –10 foktól. Nedves időben az ennél enyhébb mínuszok is veszélyt jelenthetnek kedvenceikre.
