Négy évig pereskedett az önkormányzattal az a szabolcsi férfi, akit Ramocsaháza közös jegyzője azért akart gondnokság alá vetetni, mert tíz közérdekű kérdést tett fel neki gazdasági és szociális intézkedésekkel kapcsolatban - írja a Szabad Európa.
Az eset maga a szabolcsi Magy településhez köthető, Lőrincz Zoltán ugyanis fiktív lakosokra hívta fel a magyi önkormányzat figyelmét. A polgármester és a közös jegyző zokon vette a kérdéseket, ezért válaszok helyett utóbbi megpróbálta elmebeteggé nyilváníttatni az akkor épp jogi egyetemre járó férfit. Az elmeorvosi vizsgálatok kiderítették, hogy nincs semmi baja, csupán nagy az igazságérzete, és élt állampolgári jogaival - írja a lap.
Lőrincz Zoltán a megaláztatás miatt beperelte Ramocsaháza közös önkormányzatának jegyzőjét, aki szerinte megpróbálta tönkretenni az életét. Így derült ki, hogy Magy jegyzőjének, Kovács-Szilvási Ágota Andreának a jelek szerint fogalma sem volt arról, hogy közérdekű kérdéseket kaphat és ezekre illik is válaszolnia. Legalábbis a nő zaklatásként élte meg, hogy írásban összesen tíz közérdekű adatkérést adtak be neki, így aztán egy névtelen levélre hivatkozva közölte a gyámhivatallal és a rendőrséggel, hogy a férfi szerinte cselekvőképtelen elmebeteg. „Azt, hogy a felperes perlekedési tébolyban szenved, és szükséges lehet a gondnokság alá helyezése, abból gondoltam, hogy sok ilyen kérelmet terjesztett elő, sok eljárást kezdeményezett. Bennem azért merült fel, hogy a felperes gondnokság alá helyezése szükséges lehet, mert folyamatosan érkeztek a különböző kérései” – magyarázta a bíróságon Kovács-Szilvási Ágota Andrea.
Három-négy év pereskedés után sikerült meghozni a jogerős ítéletet az ügyben, amely kimondta, hogy jogi személy, így például egy önkormányzat is kötelezhető megbánásra vagy bocsánatkérésre. Lőrincz Zoltánt Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte a bíróságon, aki elmondta, hogy
a férfi az elhúzódó ügyben végül úgy nyert 500 ezer forintot, hogy közben szinte mindenét elveszítette, ugyanis sokszor még a családja is ellene fordult, a párkapcsolata is ráment igazának bizonyítására.
„Az elsőfokú bíróság helyt adott a bocsánatkérésre kötelezésnek, valamint megítélt háromszázezer forint sérelemdíjat. Másodfokon ezt a Debreceni Ítélőtábla megemelte ötszázezerre, de cserébe kimondta: a jogi személynek nincs lelkiismerete, így nem lehet tőle elvárni azt az érzelmi azonosulást, ami egy magánszemélytől, természetes személytől, egy embertől elvárható. Az önkormányzat egy szervezet, a bocsánatkérésében nincs semmiféle morális plusz. Nekünk ez nem volt elég. A bocsánatkérés gesztusa teljesen más minőség, úgyhogy mentünk tovább, mert azt gondoltuk, hogy ezt a Kúria is így látja; és így látta” - mesélte az ügyvéd.
A Kúria döntése után aztán az önkormányzat nagy nehezen bocsánatot kért. Eképp: „Alulírott Ramocsaházai Közös Önkormányzati Hivatal ezúton bocsánatot kérünk Lőrincz Zoltántól azért, mert egy névtelen bejelentés alapján ellene megfelelő ténybeli alap és vizsgálat nélkül cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés iránti eljárást kezdeményeztünk és ezzel megsértettük emberi méltósághoz és jó hírnévhez való jogát.”
Lőrincz Zoltán a Szabad Európának azt mondta: „Én tudom értékelni, ha bocsánatot kérnek tőlem; én vagyok megsértve, nem az önkormányzat. Az, hogy az önkormányzat megbánást tanúsít-e, vagy sem, a kutyát nem érdekli jogi személyként. Nekem elégtétel, ha bocsánatot kérnek tőlem, és az is, hogy pénzt is megítéltek.”
