Bár január 1-én az érintett felek jelzéseinek megfelelően Európa Ukrajnán keresztüli orosz gázellátása mégis csak megszűnt, a lépés sehol sem okozott válsághelyzetet, és a helyzet ennél már csak jobb lehet – vélekedett lapunk megkeresésére Miklós László energiaipari szakértő, az FGSZ nevű központi gázvezetékcég korábbi igazgatósági tagja.
Ukrajna tavaly rögzítette, hogy Putyin ajánlkozásai ellenére nem kívánja a területét megtámadó országgal újra megkötni az orosz gáz tranzitjáról szóló államközi szerződést. Bár a felek ennek nyomán visszatérően jelezték az orosz gáz Ukrajnán keresztüli továbbításának ez év eleji megszűntét, több szakértőhöz hasonlóan lapunkban Miklós László is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a fűtőanyag továbbítása, az EU gázkereskedelmi szabályai alapján, kétoldalú, államközi szerződés nélkül is fennakadás nélkül folytatódhat. Ezt a feltételezést látszott alátámasztani az is, hogy bár egy, számára hátrányos bírósági ítélet miatt november közepén az orosz Gazprom az osztrák OMV megrendeléseinek teljesítését is beszüntette, a két ország közötti – Ukrajnán keresztüli - gázáramlás nem ingott meg, mivel az így kieső orosz mennyiségeket, rövidebb távú szerződésekkel, más osztrák cégek, „lábon” megvették.
Robert Fico válaszintézkedéseket helyezett kilátásba az ukrán gáztranzit leállítása miattA jelek szerint ugyanakkor ezúttal sem az üzleti megfontolások, sem az utolsó pillanatban felmerült megoldási kísérletek nem vezettek eredményre: így az orosz állami Gazprom, január elsejével, egyszerűen elzárta Ukrajnába irányuló gázcsapját.
Bár az események ilyetén alakulására nem számított, az európai „lufi” változatlanul elegendő gázt tartalmaz – vélekedett megkeresésünkre Miklós Lászó. A szakember ugyanakkor azt sem vetné el, hogy a mostani, néhány hetes sokk után, az uniós kereskedelmi szabályok alapján, Ukrajna mégis lehetővé teszi az orosz gáz továbbítását a leginkább érintett Szlovákia és Ausztria irányába. A hírekből egyébként számára nem derült ki, hogy ezt jelenleg mely fél nem teszi lehetővé. Annyi bizonyos, hogy a Gazprom január elsejétől nem jelezte az ukrán gázszállítások iránti, uniós szabályok szerinti igényét. Bár az Európai Bizottság tételesen máig nem tiltja az orosz gáz behozatalát, az energiaügyi biztosok nyilatkozatai nem hagynak kétséget afelől, hogy Brüsszel a vásárlások lehetőség szerinti teljes megszüntetését szorgalmazza és így nem ösztönöz az átállást fékező megoldásokat. Miklós László szerint ugyanakkor az érintett felek mindegyike a szállítások felélesztésében érdekelt.
Oroszország reggel leállította az Ukrajnán át Európába irányuló földgázszállítástBár a szállítások leállása a fűtőanyag fizikai áramlása szempontjából az elkövetkező hetek során okozhat gázhiányt, az orosz szállítások megszűnte által leginkább érintett szlovákok és osztrákok korábbi nyilatkozataik alapján képesek máshonnan is pótolni a kieső mennyiségeket. Ezek lehetnek feltöltött gáztárolóik, de vásárolhatnak a tengeren, cseppfolyósított formában szállított fűtőanyagot francia, belga, német, lengyel, litván, horvát vagy akár görög kikötői lefejtőállomások felől is. (Tegnap az orosz gázszállításokról régóta átálló Prága ajánlott segítséget Pozsonynak.) Bár kétségtelennek nevezte, hogy a fűtőanyag térségi tőzsdéin a jegyzések a szállítások megszakításának hírére megugrottak, szerinte a helyzet rendeződése, a további – akár ukrán - szállítások esetleges beindulása nyomán az árak innen várhatóan már lefelé indulnak. (Az Európában irányadó, TTF nevű holland gáztőzsde tegnap átlépte a lélektani határnak is tartott, egy és háromnegyed éves csúcsnak számító, megawattóránként 50 eurós szintet.)
A magyarországi ellátást a fennakadás egyáltalán nem érinti. Bár a 2021 végével, évi 4,5 milliárd köbméterre kötött, új magyar-orosz gázszerződés szerint ebből egymilliárdot Ukrajnán keresztül, Ausztria felől kapunk, az Entsog nevű uniós nyilvántartás adatai szerint a korábban szinte teljesen kihasznált, HAG-nak nevezett magyar-osztrák csövön lényegében megszűnt a gázforgalom. Ezzel párhuzamosan a szerződés megkötésével egyidejűleg átadott, az orosz-török rendszerhez kapcsolódó, Szerbia felől érkező vezetéken 2024-ben nem hogy a megállapodásban szereplő, 3,5 milliárd köbméter, de – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly októberi szavai szerint – 6,7 milliárd köbméter orosz gáz jött. Bár a HAG-vezeték jelen formájában nem alkalmas osztrák irányú szállításokra, Miklós László nem zárta ki, hogy a magyar-szlovák gázvezetéken keresztül akár északi szomszédaink, akár a sógorok, tőlünk is kapnak gázt. Bár ennek forrása „értelemszerűen” lehet a Szerbia felől érkező orosz fűtőanyag is, a szakember szerint a kereskedelemben nem címkézhetők a szállítmányok: Magyarországra Horvátország és Románia felől is érkezik – eredendően akár valamely cseppfolyósítottgáz-lefejtőből származó - vezetékes gáz, amit aztán magyar kereskedők akár külföldre is értékesíthetnek – hangsúlyozta.
Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre tegnapi lapzártánkig sem az energiaügyi, sem a külügyi és külgazdasági tárcától, sem az MVM-től, sem az FGSZ-től nem kaptunk választ.
