Fábry Sándor;reakció;Tóth Imre;

Fábry Sándor Orbán Viktor 2023-as évértékelőjére érkezik.

- Bruti: Régen Fábry Sándorral röhögtem, most pedig rajta

Nem tudja, kitől nem kell kollégájának a Kossuth-díj. 

„Előljáróban leszögezném, hogy Fábry Sándort zseniális humoristának tartottam, volt korszak, amikor lehengerlő és verhetetlen volt abban, amit csinált. Szóval Fábryk (sic!) úr mindig is megnevettetett, csak régen vele röhögtem, most meg rajta...” - írta közösségi oldalán Tóth „Bruti” Imre.

A humorista mindezt arra reagálva közölte, hogy Fábry Sándor a Pertu podcastnek adott interjújában többek között gyermekeiről, a közmédiáról és a kulturális kormányzatról is kifejtette véleményét. Az interjú során felidézte, mennyire elégedett volt az RTL Klubnál, az Esti Showder időszakában tapasztalt bánásmóddal, nem úgy mint a Médiaszolgáltatás Támogató- és Vagyonkezelő Alappal. (MTVA). „Most már több mint tíz éve vagyok itt, az úgynevezett királyi televízióban. Hát, lettem közben 60 éves, lettem közben kiváló művész, azt se mondták, hogy fityfülütty. Szóval ez olyan pitiáner ócskaság” – fogalmazott, majd arra a kérdésre, hogy mit szeretne, annyit felelt, hogy Kossuth-díjat. Majd amikor a műsorvezető megismételte a kérdést, azt mondta: – Ezektől semmit se, drágám. 

Bruti felidézte, Fábry Sándor saját bevallása szerint amíg az RTL-nél világkörüli úthoz, több rekesz jó borokhoz és odacsúsztatott borítékokhoz szokott, addig, bizony az MTVA-nál nem volt elég neki a közpénzből finanszírozott, meglátása szerint, igen gáláns összeg, „pitiáner ócskaságnak” érezte, hogy ezen felül nem voltak elismerések, juttatások. Egyben jelezte, mindig kínosnak tartja, amikor valaki nem tud és nem is akar tenni egy kereskedelmi tévé reklámokból megkeresett és egy állami tévé közpénzből befolyt büdzséje között. Posztja végén pedig gúnyolódott egy sort azon, hogy Fábry Sándor „nagyon várta Kossuth bácsit (Kossuth-díj), de az nem gyütt! És még azt is megtudtuk, hogy »EZEKTŐL« már nem is kell neki! Na, ez volt a pont, ahol hangosan felröhögtem és óhatatlanul feltolult bennem a kérdés: KIKTŐL?!”