- Paks 2: nem a lényegről vitáznak

Jelenleg nem adottak a paksi bővítés nukleáris biztonságának hatósági és jogszabályi feltételei, a terv továbbvitele veszélyt jelent a magyarokra – fogalmazott  Facebook-posztjában Tordai Bence ellenzéki képviselő annak kapcsán, hogy Magyar Péter azt nyilatkozta, szerinte a Paks 2-es beruházást már nem lehet leállítani. Kijelentését arra alapozza, hogy a munkagödörfal utólagos megtámasztását „sajnálatos módon nem a nukleáris hatóság, hanem belső szivárogtatás nyomán Hadházy Ákos vette észre”.

A megjegyzés ellen az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szokatlanul heves és terjedelmes közleményben kelt ki. E szerint a hatóság a rézsűfal megtámasztását még soron kívül ellenőrizte is. Igaz, a rézsűfal állapotát mérő, az OAH által közvetlenül figyelt rendszer még „értesítési” szintű „eltérést”, illetve „mozgást” sem jelzett, így a munkálatokat az építőknek az év végi ünnepekkel kapcsolatos „megelőzési céljával” indokolták. Azt viszont nem fejtették ki, hogy a karácsonyikor mi indokolta a gödörfal egy szakaszának pótlólagos megtámasztását és az ezzel kapcsolatos, rendkívüli ellenőrzést.

Tevékenységük részletes, önbírálatot nélkülöző bemutatása mellett a hatóság újfent cáfolja a szintén ellenzéki Hadházy Ákosnak a nyilatkozatháborút kiváltó, múlt heti Facebook-bejegyzését, miszerint a rézsűfal „megdőlt” volna. Arra azonban szintén nem térnek ki, hogy, ha nem is az Átlátszó, de a Világgazdaság megkeresésére a beruházás mögött lévő, állami Paks II Zrt. a fal „elmozdulásának” tényét végül elismerte. Igaz, a jelek szerint ennek mértéke nem érte el az „értesítési” szintet és „megdőlésnek” semmiképp sem nevezhető. Az OAH a tényleges, bár általuk érdeminek nem tartott esemény taglalása helyett, saját tevékenységének komolyságát részletezve, élesen bírálja a „közösségi felületeken” és a „médiában” megjelenő, félrevezető és hamis állításokat, amik kapcsán jogi lépéseket mérlegelnek.

A beruházás biztonsági követelményeihez méltatlan vita jelen állás szerint úgy összegezhető, hogy bár a Paks 2-es rézsűfal elmozdulásának szintjét egyik illetékes sem értékelte a saját mércéje szerint érdeminek vagy épp szóra érdemesnek, az mégis külön megtámasztást igényelt. Illetve az illetékesek az ennek kapcsán felröppenő, túlzónak tűnő problémafelvetésekre elzárkózón, kitérőn és ellenségesen reagáltak.

Tordai Bence érvei:

• a paksi terv az elmúlt 11 év során az engedély megszerzéséig, néhány, a kivitelezéshez szükséges ingatlan felépítéséig és a munkagödör kiásásáig jutott, így még most sem késő visszalépni;

• bár komolyan vehető számítás az eddig fixként hirdetett, 12,5 milliárd eurós – így forintban folyamatosan emelkedő - vételár megtérüléséről sincs, decemberben a kormány ennek eddigi emelési korlátját is eltörölte, miközben egy zöld fordulat ennek töredékébe kerülne;

• a Megújuló Magyarországért Alapítvány szerint megújulókkal – főleg nap- és szélerőművekkel -, energiatárolással, a hatékonyság növelésével és hálózatfejlesztéssel, olcsóbban, gyorsabban, az erre kapható uniós források leginkább belföldi hasznosításával lehetne biztosítani az ország energiaszükségletét; hasonló kutatásokat jegyez, számos független szakértő mellett, a párbeszédes Jávor Benedek, az Energiaklub és a Wuppertal Intézet is;

• a lakóházak energiahatékonysági korszerűsítésével a jelenlegi és a tervezett atomerőmű teljesítményénél is többet lehetne kiváltani; egy új kormánynak nem csak a Paks 2-es kivitelezést kell leállítania, de az energiafaló akkumulátorgyárakat célzó stratégiát is felül kell vizsgálnia;

• Paks 2-t Paks 1 tervezett üzemidőhosszabbítása is szükségtelenné teszi; a két erőmű együttes üzemét nem lehetne kezelni;

• mivel a világszintű felmelegedés miatt a Duna hűtőképessége Paks 1 kapcsán is egyre kérdésesebb, a két erőmű párhuzamos üzeme nem csak ökológiai, de nukleáris kockázattal is járna; Paks 1 leszerelési, illetve Paks 2 leendő fűtőelem-hulladékának végleges elhelyezése bizonytalan;

• a bővítési munkálatokért egykor kormányszinten felelő Aszódi Attila több nyilatkozatában is bírálta a fővállalkozóként megbízott, orosz állami Roszatom erőműépítési képességeit; ma nem adottak a paksi bővítés nukleáris biztonságának hatósági és törvényi feltételei, így a kivitelezés veszélyes a magyarokra; a finnek az ottani, hasonló tervektől vissza is léptek;

• a bővítési munkálatokért egykor kormányszinten felelő Aszódi Attila több nyilatkozatában is bírálta a fővállalkozóként megbízott, orosz állami Roszatom erőműépítési képességeit; ma nem adottak a paksi bővítés nukleáris biztonságának hatósági és törvényi feltételei, így a kivitelezés veszélyes a magyarokra; a finnek az ottani, hasonló tervektől vissza is léptek;

• a bővítési munkálatokért egykor kormányszinten felelő Aszódi Attila több nyilatkozatában is bírálta a fővállalkozóként megbízott, orosz állami Roszatom erőműépítési képességeit; ma nem adottak a paksi bővítés nukleáris biztonságának hatósági és törvényi feltételei, így a kivitelezés veszélyes a magyarokra; a finnek az ottani, hasonló tervektől vissza is léptek;

• a Závecz és a Medián kutatásai szerint a magyar társadalom nem támogatja sem a bővítést, sem annak orosz hátterét;

• minden egyes, a magyar adófizetők által a Roszatomnak kifizetett euró hozzájárul az ukrajnai háború elhúzódásához; a magyar kormány akár a jelentős időbeli csúszásra, akár a háborúra hivatkozva, kártérítési felelősség nélkül elállhatott volna a beruházástól.