A világ egyes lapjai nagy terjedelemben foglalkoznak azzal, mit hozhat Trump második elnöksége. Milyen jövő előtt áll a globalizáció, a szövetségi rendszer, az Egyesült Államok és Európa viszonya. Az Unió számára amúgy is komoly veszélyt jelentenek az orosz hibrid támadások, most azonban minden korábbinál komolyabb kihívás előtt áll a kontinens.
A Foreign Affairs című lap részletesen elemzi, milyen hatást gyakorolhat Trump politikája az EU-ra.
A lap megállapítja, az USA és Európa régen állt ugyan ennyire szemben egymással, de az Egyesült Államok izolacionizmusa lehetőséget kínál Európának, hogy megálljon a saját lábán, és megmutassa a világnak, Washingtonnal szemben megbízható szövetséges.
Elképzelhető, hogy Ukrajna a továbbiakban nem kap amerikai fegyvereket. Az európai államok azonban képesek lehetnek megoldást találni. Ha létrejön a tűzszünet, az európai országoknak erős biztonsági garanciákat és támogatást kell nyújtaniuk az elrettentéshez és Ukrajna (valamint tágabb értelemben Európa) védelméhez.
Németországban az eltérő ideológiájú politikusok között is egyetértés van abban, hogy növelni kell a védelmi kiadásokat. Így látja ezt Boris Pistorius szociáldemokrata német védelmi miniszter és Friedrich Merz, a CDU kancellárjelöltje is. Brüsszel nemrégiben döntést hozott, miszerint akár 50 milliárd dollárt is felvesznek a lefoglalt, többnyire az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó jövőbeli bevételek terhére, hogy 2025-ben pénzügyi támogatást biztosítsanak Ukrajnának. Ez azt jelzi, az EU készen állna arra, hogy Ukrajna védelméről maga gondoskodjon. Európának azonban tovább kell erősítenie védelmi iparát, önellátóbbá kell válnia, hogy Ukrajna szuverenitása ne legyen a magas fegyverárakhoz és a kritikus csúcstechnológiájú rendszerek elégtelen gyártási kapacitásához kötve.
Az EU azzal is jelezte, fontosabb szerepet szán a védelemnek, hogy létrehozta a védelmi biztosi posztot, emlékeztet a Foreign Affairs. Feladata – a szövetség egységes piacának kihasználásával – az európai országok védelmi termelésének fellendítése és az árak csökkentése. E célok eléréséhez azonban nagyobb és megbízhatóbb, hosszú távú költségvetésre van szükség. A védelmi büdzsé nagy része továbbra is a tagállamok nemzeti költségvetéséből származik. Egy további, akár 500 milliárd dolláros európai alap segíteni fogja a modern technológiák európai gyártásának és beszerzésének további felfuttatását. A védelmi ipar közös finanszírozásába a nem uniós tagország Egyesült Királyság és Norvégia is beszállna.
A védelempolitika koordinálása és az új befektetések lehetővé tennék az államok közötti központosítottabb katonai beszerzést, ami alacsonyabban tartaná a költségeket az egyébként széttöredezett piacon, és megakadályozná, hogy a beruházásokat egyes országok, például Magyarország vétói túszként tartsák fogva.
A Foreign Affairs cikke szerint tehát Európa Trump elnöksége alatt bizonyíthatja, készen áll a biztonsági világrend hiányosságainak pótlására. Ettől még azonban az ukrajnai háború egyhamar nem ér véget. Túl nagy a bizalmi szakadék a felek között a tartós békéhez.