A magyarok 82 százalékát érdekli a klímaváltozás, és 38 százalékuk tartja nagyon súlyos problémának, amivel hazánk első a V4-ek között. Ennek ellenére a magyarok közül ismerik legkevesebben az EU klímapolitikai intézkedéscsomagját, az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal) – a válaszadók mindössze 23 százaléka hallott már róla, szemben a csehek 60 és a lengyelek 54 százalékával – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, melyben a V4-ek országai vettek részt. A magyarok túlnyomó többsége, 81 százaléka azt is gondolja, a klímaváltozás kérdésével már most foglalkozni kell (a legkevésbé - 46 százalék - a csehek vélik így), 71 százalék szerint az emberi viselkedés megváltoztatásával.
A kutatás egy érdekes megállapítása, hogy általában az emberek értik, hogy foglalkozni kell a klímaváltozással, de amikor konkrét életmódbeli változtatásokat kellene meghozni, arra nem igazán vagyunk hajlandók. Erre jó példa: ,,ha lehetősége lenne választani egy belső égésű motoros és egy azonos árú és kategóriájú elektromos autó között, akkor feltehetően melyiket választaná?” kérdésre adott válasz. E-autót legszívesebben a magyarok vásárolnának - 39 százalék -, míg a csehek maradnának a legnagyobb arányban a belső égésű motoroknál - 62 százalékban. Igaz, ennél csak pár százalékkal többen (43) a magyarok is inkább benzines autót vennének. Ebben nyilván annak is szerepe van, hogy az azonos kategóriájú elektromos autók 30-40 százalékkal drágábbak.
Fókuszcsoportos kutatások eredménye szerint a budapestiek és a nagyvárosok lakói kezelendő, de távoli problémaként tekintenek a globális felmelegedésre, míg a kisebb településeken gyakorlatiasabb megközelítés jellemző, és az ott lakók a helyi tapasztalataikra építenének.
A négy országra általánosan jellemző, hogy kevés az energiahatékonyságot célzó beruházás, az épületek nagy részének magas az energiaigénye, és az átállást nehezíti az „állam bácsi majd mindent megold” szemléletmód. Annak ellenére, hogy az államtól várják a megoldásokat, úgy érzik, sem a kormány, sem az önkormányzatok nem tesznek eleget. Ugyanakkor az egyéni szintű cselekvéseket, az energiatakarékos beruházásokat, például napelemek telepítését csak a jobb anyagi helyzetűek ismerik és engedhetik meg maguknak. A magyarok keveset költenek lakásra, lakásfenntartásra: a második legkevesebbet az EU-ban, az átlagnak is csak 34,8 százalékát. Viszont tízből hatan szeretnének beruházni az energiafogyasztásuk csökkentésére, aminek legfőbb akadálya a pénzhiány. Az egyéb nehézségek - például szakemberhiány, megbízhatatlanság, számlaadás hiánya, költségtúllépés - ellenére a hazai háztartások fele pályázott, vagy fontolóra vette. Minél magasabb az iskolai végzettsége, illetve minél több megtakarítással rendelkezik valaki, annál valószínűbben teszi. Mivel a legszegényebbek nem rendelkeznek a támogatás igényléséhez szükséges anyagi eszközökkel gyakorlatilag el vannak zárva a sikeres pályázás lehetőségétől. Problémát jelent, hogy a jelenlegi támogatási rendszerek nem terjednek ki minden rétegre - tehát az alacsony jövedelműek -, vagy lakhatási típusra, például társasházakra. Az előfinanszírozás hiánya is jelentős akadályt jelent a támogatások igénybevételében.
European Green Deal
A projekt alapvető célja, hogy Európa 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást, vagyis csak annyi üvegházhatású gázt engedjen a légkörbe, amennyit természetes vagy mesterséges úton el is tud nyelni. Ha az évszázad közepéig elérnénk a globális nettó zéró kibocsátást, az lehetővé tenné, hogy 2100-ig 1,5 Celsius-fok körüli szinten tartsuk a felmelegedés mértékét, ami a klímakutatók szerint viszonylag biztonságos szinten stabilizálná a bolygó éghajlatát.
