Óriási bátorság kell a segítségkéréshez

„Nagyon fontosak a jogszabályok, de a társadalom egyetértése, megfelelő reagálása de a problémát kezelő ellátórendszer nélkül nem lehet változásokat elérni” – mondta lapunknak Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatója. Kiemelte: nagyon fontos, hogy a bántalmazott személy minél hamarabb kapjon olyan segítséget, amiben hisz, hogy érezze, van kiút, van hova fordulni. Azonban minden egyes olyan eset, ami tragédiával végződik, sajnos azt a sztereotípiát erősíti, hogy amíg nem folyik vér, addig nem lehet segítséget kérni. „Ezekkel az esetekkel azt üzenjük azoknak az áldozatoknak, akik ki szeretnének lépni, hogy inkább ne tegyék, mert nincs értelme segítséget kérni” – jelezte Rácsok Balázs.

A bántalmazott nők többféle módon kérhetnek segítséget akár „láthatatlanul” is. Az egyik legismertebb a behajlított hüvelykujjra rázárt többi ujj, de viszonylag sokan hallottak már a tenyérbe rajzolt fekete pontról.  „Én még csak egy olyan esetről hallottam Magyarországon, amikor valaki ökölbe szorított kézzel kért segítséget, de tudok róla, hogy a rendőrségnek van olyan oktatóvideója, amely arra bátorít, hogy használják ezt a kézjelet” - mondta az igazgató. De azon túlmenően, hogy széles körben ismernünk kellene ezeket a jeleket, szükség van a társadalmi szemléletformálásra és tudatosságra is. Magyarországon is elindultak már jó kezdeményezések a kapcsolati erőszak felszámolása érdekében, de a különböző üzenetekkel sem árt óvatosan bánni. Például az UNICEF kampánya, amelyet évekkel ezelőtt a gyerekbántalmazás ellen indítottak, „félrement”, annyira sokkolta az embereket. A kisfilmeket mozikban vetítették, gyakran gyerekeknek szóló filmek előtt. „Én már szinte biztosra tudom, hogy amikor anyukám elmegy, akkor apukám biztos, hogy bejön a szobámba, és hát igen…” – mondta a kamerába érzelemmentesen egy kislány – amire sem a gyerekek, sem a szülők nem voltak felkészülve. „Talán még nem tartott ott a társadalom, hogy mindezt értelmezni tudja, miközben a mondanivaló nagyon fontos és fajsúlyos volt” – mondta Rácsok Balázs. „Számunkra is komoly kihívást jelent, amikor elindítunk egy kampányt kapcsolati erőszak témában, akkor mi az az érzékenység, ami még elfogadható, nem sértő, érthető, és van szemléletformáló hatása.”

A szociális igazgató szerint a nyilvánosságra került esetek csak a jéghegy csúcsa, ugyanakkor igenis rengetegen kérnek segítséget, hiszen az általuk üzemeltetett Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálathoz évente mintegy tízezer hívás fut be. Emellett anonim tanácsadó szolgáltatást is működtetnek, ahol még csak a telefont sem kell felvenni, hanem egy weboldalon lehet üzenetet küldeni. „Nagyon fontos, hogy többféle mód legyen a segítségkérésre, mert soha nem tudhatjuk, hogy kiben mikor fogalmazódik meg az elhatározás. De ha valaki segítségért folyamodik, és nem kap pozitív megerősítést, annak nagyon negatív az üzenete. Az nagyon egyéni, hogy kinél mikor jön el ez a pont, de általánosságban elmondható, az egyén akkor kér segítséget, ha tudja, hogy ő biztonságban lesz. És hogy hinni fognak neki. A krízisambulanciánkon sajnos nagyon sokszor megtörténik, amikor az áldozat beszámol arról, mi történt vele, és mi elmondjuk, hogy mekkora erő kellett ahhoz, hogy eljöjjön, és mindezt elmesélje, akkor csodálkoznak. »Nem is kételkednek abban, amit elmondtam? Már sok helyen elmondtam, és mindig azt mondták, hogy ez nem igaz.« Nálunk ez alap: nem kérdőjelezem meg, amit ő mond, és ez már katalizátorként tud hatni. Egy segítő kapcsolatban ugyanis az első kapcsolatfelvétel döntő. Ha ott nem tudok megfelelő érzelmi támogatást nyújtani, olyan segítő teret kialakítani, ami ahhoz kell, hogy az ő összes fájdalmát, félelmét képes feloldani ez a kapcsolat, akkor legközelebb nem fog eljönni.” Ez különösen igaz a kapcsolati erőszak esetében, ahol óriási a szégyenérzet az áldozatokban, hatalmas az újratraumatizálódás tere. Végtelen nagy bátorság kell a segítségkéréshez, hiszen az áldozat az élete során számtalan olyan jelzést kap a környezetétől, hogy neki ezt szó nélkül tűrni kell, „amilyen virágot szakított, azt szagolja”, de olyan is van, hogy elviccelik a bántalmazás látható fizikai jeleit is (látom, megint elestél, Margit…).

„Mindig tapasztaljuk, hogy amikor foglalkozunk a kapcsolati erőszak témájával, megugrik a segítségkérések száma, a többszörösére. Mert sokan ilyenkor hallanak a rendszerről, utánaolvasnak, kapnak információkat. Ezért rendkívül fontos, hogy az áldozatok ismerjék a segítségkérési utakat, hogy hová fordulhatnak támogatásért. Nagyon sokat kellene erről beszélni, és ezeket a beszélgetéseket már az óvodában el kellene kezdeni” – hívta fel a figyelmet Rácsok Balázs.