Újabb bűncselekményekkel gyanúsítja az ügyészség Biró Ferencet, az Integritás Hatóság (IH) elnökét. A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint Biró 2023 januárjában megbízási szerződést kötött egy külföldi céggel, hogy segítsék az IH-t egy brüsszeli székhelyű külképviselet létrehozásában, s ezért mintegy 17 millió forintnak megfelelő eurót fizetett ki a társaságnak. A nyomozók szerint a hatóság magyar autonóm államigazgatási szervként nem jogosult ilyen diplomáciai külképviselet létesítésére. Emellett az ügyészség szerint az elnök tavaly áprilisban két újabb határozott idejű szerződést kötött ugyanezzel a külföldi céggel. Az egyik az IH stratégiai kommunikációjának támogatásáról szólt az EU-ban, a másikban pedig lobbitevékenységgel bízta meg a céget, ezekre összesen 45 millió forintnak megfelelő eurót fizetett ki.
Emellett azt is írták, Biró a hatóság feladatköréhez kapcsolódó végzettséggel nem rendelkező családi ismerősét is alkalmazta havi 2 millió forintos fizetésért. Az ügyészség bemutatott egy tematika-tervezetet, amiben többek között olyan témák szerepeltek: „az alászállás morfológiája”; az „ontológiai bukás mint a létkorrupció kezdete”; „a halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései.”
Újabb bűncselekményekkel gyanúsítja Biró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét a Központi Nyomozó FőügyészségMint emlékezetes, korábban azért gyanúsították meg hivatali visszaéléssel az elnököt, mert az ügyészség szerint az IH autót bérelt Biró feleségének. Az ügyészség szerint Biró a korábbi gyanúsításban foglaltakkal együtt összesen közel 87 millió forint vagyoni hátrányt okozott az IH-nak.
„A folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggésben az Integritás Hatóság nem nyilatkozik” – közölték a hatóság sajtóosztályán tegnap. Az ügyészségi nyomozás január eleji kezdetekor Biró egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy éppen a Rogán Antal kabinetminiszter felügyelete alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal ellen folytatnak vizsgálatot, és utalt rá, hogy ez a tény összefüggésben lehet az ellene indított eljárással.
Bárhogy is van, az újabb ügyészségi gyanúsítás aligha erősíti az IH-ba vetett bizalmat. Márpedig a Publicus Intézet – még a friss gyanúsítás előtt készült – felmérése szerint az embereknek eddig is voltak fenntartásaik az IH-val szemben. Az emberek csupán 14 százaléka gondolja, hogy a kormány célja valóban a visszaélések feltárása volt a hatóság létrehozásakor, 56 százalék szerint az igazi szándék Brüsszel megnyugtatása volt. 28 százalék nem válaszolt erre a kérdésre.
Másfelől javulhatott az IH megítélése, mert a kérdezettek 41 százaléka tartotta elképzelhetőnek, hogy olyan uniós pénzeket érintő korrupciós ügyet tárhat fel, amelyben vezető kormányzati politikusok is érintettek.
Jelzésértékű az is: az összes megkérdezett 57 százaléka szükségesnek tartaná, hogy az IH-nak több jogköre legyen a korrupció elleni hatékony fellépés érdekében, és csupán 13 százalék gondolja ennek ellenkezőjét.
A Publicus kutatása szerint az emberek 51 százaléka szerint biztosan vannak olyan uniós pénzeket érintő korrupciós ügyek, amelyekben vezető kormányzati politikusok is érintettek, további 20 százalék szerint pedig „valószínűleg vannak” ilyenek. Csupán 5 százalék gondolja, hogy ilyen ügyek biztosan-, 4 százalék szerint pedig valószínűleg nincsenek. Még a fideszes szavazók fele is valószínűnek tartja, hogy a kormánypárt politikusai érintettek ilyen cselekményekben, ez az arány minden más párt szavazói és a bizonytalanok között is magasabb.
