Többszöri halasztás után, ha minden a tervek szerint halad, magyar idők szerint kedden, 15.09-kor bocsátja fel a NASA a kaliforniai Vandenberg űrbázisról azt a SpaceX Falcon 9-es rakétát, amely két fontos küldetést juttat az űrbe, a SPHEREx megafon formájú űrtávcsövet és a PUNCH napmegfigyelő műholdjait. A nagyjából kétszemélyes kisautó méretű SPHEREx feladata összetett. Az űrtávcső egyrészt egy spektrofotométerből áll, amely a fényvisszaverődést kutatja különböző hullámhosszokon, és mérései alapján meg lehet határozni az anyag sűrűségét. Ez a szerkezet a James Webbhez hasonlóan az Univerzum történetét kutatja majd az infravörös tartományban, csak nagyobb átfogással. A PUNCH négy műholdja Föld körüli pályáról fogja tanulmányozni a napkoronát és a napszelet, háromdimenziós megfigyeléseket végezve. “A legizgalmasabb a SPHEREx-ben, hogy az egész égboltot fogja vizsgálni” - mondta Keighley Rockcliffe a Marylandi Egyetem kutatója a space.com-nak, aki a NASÁ-nál az exobolygók légkörét tanulmányozza.
A SPHEREx-küldetés, amely több mint két évig tart, több mint 450 millió galaxist, a Tejút több mint 100 millió csillagát fogja vizsgálni és háromdimenziós térképet készít a kozmoszról. A tudósok arra kíváncsiak, mi történt a Nagy Bumm, az ősrobbanás utáni első másodpercekben. A nagy “robbanás” után a másodperc elképzelhetetlenül kicsiny törtedéke alatt az Univerzum felfoghatatlan mértékű táguláson ment keresztül. A 450 millió galaxis taunulmányozása segítheti a tudósokat annak megértésében, hogy ez hogyan történhetett.
A tejútrendszerbeli célpontokra irányuló vizsgálatokkal többek között azt szeretnék megérteni, hogy mennyi vízjég és szerves molekula található azokon a porszemcséken, amelyek a csillagkeletkezés helyszínéül szolgáló molekulafelhőkben találhatók. A kutatók ugyanis azt sejtik, hogy az univerzumban lévő víz nagyobb része ilyen molekulafelhőkben, porszemcsékhez kötődve raktározódik. A tudósok eddig már elég sokféle molekulára bukkantak az űrben, de a mennyiségükről még nincsenek adataik. Az is érdekli a kutatókat, mennyi fényt bocsát ki az Univerzum összesen. A SPHEREx a Hubble- és a James Webb-teleszkópok eddigi méréseihez hozzájárulva tovább pontosíthatja a képet. A távcső a vizsgálatait az infravörös tartományban végzi. A megafon formájú árnyékoló és tükörfelülete lehetővé teszi, hogy a teleszkóp minél több fényt gyűjtsön össze, különösen a távoli objektumoktól, amelyek gyenge jeleket bocsátanak ki. A nagyobb felület jobb érzékelést biztosít, és segíti az érzékenyebb megfigyeléseket.
A James Webb kínai riválisa
A kínaiak bejelentették, hogy a Kínai Űrállomás Teleszkópja néven (China Space Station Telescope - CSST) űrtávcsövet fognak felbocsátani, ami a James Webb űrteleszkóp versenytársa lesz. A szerkezet méretében és tudásában hasonló lesz hozzá, de teljes mértékben javítható és fejleszthető lesz az űrben. Így évtizedekig képes lesz az orbitális pályán maradni. Az űrállomás nevet tazért kapta a teleszkóp, mert pályája során rendszeresen közel fog kerülni a Tiangonghoz.
A fejlett távcsövek új nemzedékéhez tartozó eszköz már a James Webb mellett is szolgál az űrben, ilyen az ESA Euclidja, amelyet 2023 nyarán bocsátottak fel, és a NASA Nancy Grace Roman Space Telescope-ja is az elkészülés utolsó fázisában van. A földön várhatóan a nyáron lép működésbe hasonló tudású távcső Chilében a Vera C. Rubin Observatory. Sokféle céljuk van ezeknek, de alapvetően a mélyűrt kutatják.
A teleszkópot legkésőbb 2026-ban állítják munkába. Egy 2 méter átmérőjű tükörrel lesz felszerelve, és bár ez valamivel kisebb, mint a Hubble tükre, a fejlett optikai rendszerének köszönhetően 300-szor nagyobb területet fog át az ultraibolya- és az infravörös-közeli tartományban.
A CSST a kínai Tiangong űrállomással közösen osztozik az orbitális pályán. Nem mindig fognak egymás közvetlen közelében repülni, de pályáik rendszeresen megközelítik egymást. Ez megkönnyíti a kínai űrügynökség számára a teleszkóp karbantartását, az eszközmodulok cseréjét, sőt a frissítések elvégzését is - ami olyan előny, amellyel más űrbeli teleszkópok nem rendelkeznek. Így a CSST éveken át képes lesz megbízható, hasznos kozmológiai adatokat szolgáltatni.
*
A kezdeti együttműködések után ma már külön utakon indul el az űrbe az USA és Oroszország, és Kína is saját programot futtat és dolgozott ki a jövőre nézve, így nem csoda, hogy a célok között találhatók átfedések. Tavaly ősszel mutatták be közép- és hosszútávú űrtudománnyal foglalkozó fejlesztési programjukat, amely 2050-ig tervez, és öt kulcsfontosságú tudományos témát - amely 17 kiemelt területet foglal magában - jelöltek ki. A szélsőséges világegyetem projekt az univerzum eredetének és fejlődésének felderítésére összpontosít, emellett a fizikai törvényeket kutatja az extrém világűrbeli körülmények között. A téridő hullámzása témában a gravitációs és ősgravitációs hullámokat kutatják majd, hogy feltárják a gravitáció és a téridő természetét. A Nap-Föld rendszerben zajló összetett kölcsönhatásokat szabályozó fizikai folyamatok és törvényszerűségek felderítése is cél lesz. Mindez három szakaszban valósul meg, az első években az űrállomásra és az első emberes Hold-küldetésre koncentrálnak. A Kína által kezdeményezett nemzetközi holdkutató állomás a 2028 és 2035 közötti második fázisban épül fel, ebben az időszakban mintegy tizenöt tudományos műhold-missziót hajtanak végre. A harmadik fázis 2036 és 2050 között lesz, amikor több mint 30 űrkutatási küldetést indítanának.
