Ha valaki kételkedett abban, hogy Donald Trump meghökkentő ötlete a Gázai övezet kiürítéséről és turistaparadicsommá, „második Riviérává” fejlesztéséről nem egy csaknem nyolc évtizedes, súlyos világpolitikai konfliktus megoldásáról, hanem az amerikai elnök fékezhetetlen egyéni – mi több: üzleti – ambícióiról szól, azt most maga az elnök sietett meggyőzni. Donald Trump február 26-án az általa alapított Truth Social közösségi médiafelületen egy 33 másodperces, mesterséges intelligenciával előállított videót tett közzé. A páratlanul ízléstelen videóban láthatunk egy óriási arany Trump-szobrot, a lakosságra (turistákra?) hulló pénzesőt, de mindenekelőtt a Trump Gaza hotel képeit.
A Gázai övezet „ingatlanfejlesztésére” vonatkozó elképzelést eredetileg az elnök veje, Jared Kushner vetette fel 2024 februárjában: „Gáza vízparti ingatlanjai nagyon értékesek lehetnének, ha az emberek a megélhetésükre összpontosítanának” – mondta. Kushner alighanem az általa 2021-ben alapított Affinity Partners ingatlanalappal venne részt a projektben, amelybe az Öböl-menti országok 4, ebből Szaúd-Arábia 2 milliárd dollárt fektetett be.
Ebben alighanem nagyban segítette Kushnert, hogy Trump első elnöki ciklusa alatt az USA közel-keleti különmegbízottja volt, és aktív közreműködésével jött létre az Izrael és több arab ország közötti Ábrahám-megállapodás. Ennek arab részesei ingatlanalapjának befektetői között is megtalálhatók.
A politika és az üzlet szoros együttműködésén munkálkodik Trump legidősebb fia, Donald Trump junior is. Az elnök 65 százalékos részvénytulajdonnal rendelkezett a tőzsdén jegyzett Trump Media & Technology Group (TMTG) nevű cégben, amely elenyésző bevételeiből nem termelt nyereséget. A befektetők (részvénytulajdonosok) azonban arra játszottak, hogy a cég prosperálni fog, ha fő részvényese a Fehér Ház lakója lesz. Így a cég piaci kapitalizációja megközelíti a 7 milliárd dollárt (ez az elnök legértékesebb befektetése). Donald Trump a kampány során kijelentette, hogy nem tervezi részvényei eladását, mi több, irányítani kívánja a céget - akkor is, ha ő az Egyesült Államok elnöke. Megválasztása után egy hónappal azonban a 4 milliárd dollár értékű részvénycsomagját átadta legidősebb fiának.
Donald Trump Jr. aktivitása más szektorokra is ki terjed. Az egyik cég, amelyben különösen aktív, World Liberty Financial néven kriptovaluták forgalmazásával foglalkozik, s a cég honlapján fekete háttér előtt a megválasztott elnök nagyméretű fotója látható a következő szöveggel: „Donald J. Trump által inspirálva”. Mindez aligha független attól, hogy Donald Trump a kriptovaluták regulációjának erőteljes csökkentését ígérte választási kampányában, és már döntött is a kriptovalutákból létrehozandó stratégiai alap létrehozásáról.
Donald Trump Jr. csatlakozott Rockbridge Network nevű szervezethez, amelynek létrehozását James D. Vance (az állítólag a globalizáció sújtotta rozsdaövezetek alsó középosztályát képviselő) alelnök kezdeményezte. A csoport körülbelül 150 milliomosból áll, akik a kriptopénzek üzleti világát, valamint a Szilícium-völgyi technológiai vállalatokat képviselik, s mindannyian hozzájárultak Trump választási kampányához. A New York Times szerint 2024 november végén Las Vegasban tartott találkozójukon az ifjabb Donald Trump kijelentette: „Természetesen minden résztvevő közös érdeke, hogy az üzleti életre vonatkozó kormányzati szabályozás jelentősen csökkenjen.”
Arra már több amerikai elnök esetében volt példa, hogy a gazdasági szabályozással a saját pártjuk által irányított államoknak igyekeztek kedvezni – első elnöki ciklusában Trump ezt is a lehető legszélsőségesebben érvényesítette. Arra azonban mindeddig nem volt precedens az Amerikai Egyesült Államok történetében, hogy egy elnök hivatali hatalmát saját maga és közvetlen családja vagyonosodására használja.
Trump második elnökségének első hat hete alatt a nemzetközi politikai kapcsolatok rendszerében és a világgazdaságban egyaránt lerombolta a II. világháború óta eltelt nyolc évtizedben folyamatosan érvényesülő szabályalapú világrendet, amelynek vezető hatalma (katonailag, politikailag és gazdaságilag is) az Amerikai Egyesült Államok volt. A családi kapitalizmus kibontakozása pedig megfosztja az USA-t attól a morális alaptól, amellyel a szabadpiaci mechanizmusokat, a liberális gazdaságpolitikát, a szabadkereskedelmet népszerűsítette a világban, a nemzetközi gazdasági intézményekben.
Trump végső soron az USA vezető világpolitikai és világgazdasági szerepét ássa alá, melynek végeredménye aligha lehet más, mint hogy nem lesz igaz többé: „Amerika az első!” A kérdés immár nem az, több pólusú lesz-e a világ, a világgazdaság, hanem az, hogy hány pólusú lesz, és mi lesz az USA pozíciója a pólusok között? (Ez nem meglepő, mert első elnökségének protekcionizmusa is jóval többet ártott magának az USA gazdaságának, mint a büntetni kívánt versenytársaknak.)
Kárörömre azonban nincs okunk: a kaotikus, a kétoldalú kapcsolatokban érvényesített, nyers erőn alapuló „világgazdasági rend” mindenkinek súlyos károkat jelent.
A szerző közgazdász.