Az előző évhez képest 0,8 évvel nőtt, ezzel 81,4 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett jelentésében.
A születéskor várható élettartam egy demográfiai mutató, amely kifejezi, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan hány életévet remélhetnek, így fontos indikátora az egyes országok, régiók vagy társadalmak jólétének.
Az uniós hivatal közlése szerint a születéskor várható élettartam legmagasabb értékét az elmúlt két évtized során ezt megelőzően 2019-ben érte el az EU-ban, amikor 81,3 év volt. 2020-ban azonban jött a koronavírus-járvány, ezzel együtt csökkenésnek indult a születéskor várható átlagos élettartam, 2021-re pedig már egy bő esztendővel, 80,1 évre esett vissza.
2023-ban a születéskor várható élettartam – az előző évhez hasonlóan – a spanyol fővároshoz, Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb, 86,1 év. A madridi régiót az olaszországi Trento régiója követte (85,1 év), majd a finnországi Aland (85,1 év), majd pedig a spanyolországi Navarra tartomány és az olaszországi Bolzano környéki régió (mindkettő 85 év).
Magyarország a sereghajtók között
Az uniós országok közül három bulgáriai régióban volt a legkisebb a születéskor várható élettartam (73,9 év-75,2 év), utánuk azonban Észak-Magyarország és a franciaországi Mayotte következik (mindkettő 74,9 év).
Az Eurostat szerint a születéskor várható élettartam Magyarországon átlagosan 76,7 év volt, azaz 74,9 és 78,9 év között mozgott régiótól függően. A jelentés hét magyarországi régió és Budapest lakosságának születéskor várható élettartamát sorolta fel.
Ez az adat a nyugat-dunántúli régióban a 2022-es 76,9-ről 77,4-re emelkedett. A Pest vármegyei régióban a 2022-es 76,7-ről szintén 77,4-re emelkedett. A dél- és a közép-dunántúli régióban a születéskor várható átlagos élettartam egyaránt 76,7 évre emelkedett 2023-ban a megelőző évben feljegyzett 75,8-ról. A dél-alföldi régióban a 2022-es 75,5-ről 76,2-re nőtt. Az észak-alföldi régióban az előző éves 75-ről 75,7-re emelkedett. Az észak-magyarországi régióban a 2022-es 74,7-ről 74,9-re, míg Budapesten pedig az előző éves 78,1 helyett 78,8 év volt a lakosság születéskor várható élettartama. Az előbbi régióban egyébként már jó ideje a leglesújtóbbak a számok az egész országban. Szemléltetésül, az adatok szerint
az észak-magyarországiak nagyjából négy évvel rövidebb életet remélhetnek, mint a Budapestiek.
Az EU-ban a nők átlagosan 5,3 évvel tovább élhetnek
Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban – az előző éves 83,3 évről – 84 évre emelkedett, ami a koronavírus járvány előtti, 2019-es év adataival megegyező érték. A férfiak esetében ez az adat – az előző éves 77,9 évhez képest – 78,7 év volt 2023-ban, ami a 2019-es évhez képest +0,2 éves emelkedést jelent.
Amíg 2023-ban az uniós tagállamokban született nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel volt magasabb, mint a férfiaké, az országok között eltérések voltak. A sort Lettország vezeti, ahol a nők várhatóan 10,1 évvel élnek tovább, mint a férfiak.
