A közvéleménynek az a része, amely kíváncsi volt arra, hogy Varga Mihály, a jegybank március elején hivatalba lépett új elnöke, a lényegében még változatlan összetételű Monetáris Tanács ülését követően milyen bejelentést tesz az alapkamat alakulásáról, nem csalódott. Maradt az öt hónappal ezelőtt megállapított 6,5 százalékos mérték. A korábbi pénzügyminiszter alig több, mint háromhetes MNB vezetői működése nyomán korai ítéletet mondani afelett, hogy új seprőként jól seper-e? Az azonban tény, hogy a jegybank iránti figyelem most elsősorban nem arra irányul, hogy az intézmény alapfeladatának megfelelően megfelelően őrködik-e a pénzügyi stabilitás felett, s a rendelkezésére álló eszközök igénybevételével eredményesen küzd-e a napjainkban ismét elszabadult az infláció mértékének megfékezése érdekében. Mindezeknél nagyobb izgalmat váltott ki, hogy az Állami Számvevőszéknek a napokban közzétett jelentésében az olvasható, hogy Matolcsy György volt elnök családi és üzleti köre szabálytalanságokat követett el a jegybanki beruházásoknál és beszerzéseknél, s tisztázásra vár az is, hogy szükség volt-e az MNB vagyonának egyes alapítványokba történő "betolására".
Eközben Varga Mihály kénytelen volt közölni, hogy infláció idén átlagosan 4,5-5,1 százalék körül alakulhat, pedig 2024 októberében még csak 3,2 százalékos volt az évesített pénzromlási ütem. Az új elnök a februári 5,6 százalékos fogyasztói árindexet tekinti a lokális mélypontnak, ugyanakkor látszólag tehetetlenül szemléli azt, hogy 9,9 százalékkal emelkedtek a piaci szolgáltatások árai. De a jegybank által számított 6,7 százalékos élelmiszerdrágulás sem ad optimizmusra okot. A 30 termékre egyenlőre májusig bevezetett árrésstop Varga Mihály szerint havonta 0,8 százalékkal mérsékli az infláció mértékét, viszont nem szükséges hosszú távú emlékezet ahhoz, hogy a mostani, a kereskedelmi üzletláncok profitelvárásait megpiszkáló piaci beavatkozás akárcsak hasonló célokat szolgáló elődje az árszínvonal növekedéséhez vezetett.