– Mostohagyerekként bánt a bérlakásokkal az elmúlt 15 évben a XIV. kerületi önkormányzat függetlenül attól, hogy fideszes vagy ellenzéki vezetője volt. Sem a bérlemények karbantartásában, sem a felújításban, sem a bérleti díjak beszedésében nem voltak túl hatékonyak. A kilakoltatás pedig mindig is kényes politikai kérdésnek számított – mondta a Népszavának Rózsa András XIV. kerületi polgármester. Mindezek következményeként a kerületi bérlakásállomány állapota erősen leromlott, ráadásul a bérlők több mint egymilliárd forint adósságot halmoztak fel az elmúlt években. Tavaly az önkormányzati választásokra tekintettel a már elindított végrehajtási eljárásokat is leállították. A kilakoltatási ügyek összetorlódtak.
A kerületi polgármesteri hivatal lakáshasznosítási osztálya jelenleg 62 darab jogerős bírósági ítéletet, illetve meghagyást tart nyilván. Ebből 52 esetben már a végrehajtási költséget is megfizette az önkormányzat, de a lakásokat nem sikerült visszavenni.
Öt ügyet még nem adtak át végrehajtásra, míg 5 másikban már elrendelték ezt, de a végrehajtó még nem küldte meg a számlát.
A jogerős ítélettel érintett önkormányzati lakások közül 11-ben senki nem lakik. Tíz lakás kiürítését felfüggesztették, 29 bérleményben továbbra is életvitelszerűen laknak a lakáshasználók, két lakás kérdéses. A kilakoltatással érintettek összesen 265 millió forinttal tartoznak, amelybe az elmaradt bérleti díjak és közüzemi számlák mellett a per- és végrehajtási költségek is benne vannak. Az önkormányzat feltett szándéka, hogy a kilakoltatások a novembertől áprilisig tartó moratórium lejárta után, május elsejétől elkezdődnek. A fentiekről szóló tájékoztatót a csütörtöki testületi ülésen kapták meg a képviselők.
„Nem tudom, hogy végül hány esetben történik majd valóban kilakoltatás, sokszor az előzetes lakott ingatlanok is kiürülnek, mikor valóban megérkeznek a végrehajtók. Olyan is volt már, hogy egy olasz férfi nyitott ajtót, mondván két hónapra kibérelte a lakást, természetesen teljesen jogszerűtlenül” – válaszolta lapunknak Rózsa András zuglói polgármester. A momentumos politikus korábban éppen ezzel a szakterülettel foglalkozott alpolgármesterként, így jól ismeri bérlakás-gazdálkodás buktatóit. Mint mondta: 2023-ban 12 elrendelt végrehajtásból összesen két lakásban talált lakókat a végrehajtó, a többi már üresen várta. Most is hasonló arányra számít. Ezzel együtt – mint mondta – kezdeni kell ezzel az áldatlan helyzettel valamit. A kiegyenlítetlen számlák miatt egyre több hiányzik a kerületi kasszából, másrészt rengetegen várnak önkormányzati bérlakásba. A kerületben található 2500 lakásból csaknem 500 leromlott állapota miatt nem lakható, nem adható bérbe.
Az igény pedig nagyon nagy. Egyes lakáspályázatokra több száz jelentkező akad.
„Együttműködő bérlő nem kerül utcára” – szögezte le Rózsa András. A kerületben komoly védelmi rendszert dolgoztak ki a rászorulóknak. Családsegítő működik, amely két-három hónapos elmaradás esetén felveszi a kapcsolatot az elmaradó bérlőkkel. Kérhető lakásfenntartási támogatás, az adósságspirálba kerülteknek alapítványi segítség nyújtható Minden egyes ügyet esetmegbeszélésen járnak körbe, igyekeznek egyedi megoldást találni. Tényleges végrehajtásra csak a notórius, mindenféle együttműködést elhárító nem fizetők ügyében kerül sor – állította a polgármester.
A zuglói helyzet korántsem egyedi. Három évvel ezelőtt Józsefváros önkormányzata kényszerült magyarázkodni a tervezett kilakoltatások miatt. A Pikó András vezette kerület gyorsan tisztázta, hogy 80 lakás helyett 2019 és 2022 között összesen 30 lakást vettek vissza a kerületben, de csak 19 esetben kellett ténylegesen kilakoltatni az ott élőket, lévén a végrehajtási döntés nem jelent automatikusan kilakoltatást. Most a Népszavának azt írták: 2025-ben a vagyonkezelő szervezet körülbelül 30-35 lakáskiürítési ügyet terjeszt a kilakoltatási munkacsoport elé, várhatóan a kilakoltatási moratórium (április 30.) végével. A munkacsoport a végrehajtható kilakoltatásokról az összes egyedi eset felülvizsgálata mellett dönt majd. A VIII. kerületben egyébként Budapesten a második legnagyobb bérlakásállománnyal rendelkeznek a XIII. kerület mögött. Józsefváros összehasonlításképpen azt is megjegyezte, hogy a Fidesz által vezetett XVI. kerület a meglévő 270 bérlakásából lakoltatott ki 13-at, ami a józsefvárosi aránynak több, mint a 13-szorosa volt. A kerületi bérlakás-gazdálkodás idén márciusban azzal került be a hírekbe, hogy a jogerősen kilakoltatott Kecskeméti László, Józsefváros 9-es választókerületének azóta a Fideszből kilépett képviselője úgy adta vissza az általa hosszasan szolgálati lakásként bérelt ingatlant, hogy az ajtófélfákat, konnektorokat és a konyhabútort is elvitte. A politikus később ígéretet tett arra, visszaszereli ezeket.
Rengeteg eladás, nagyon kevés építés és vásárlás
A rendszerváltáskor a magyarországi lakások ötöde, nagyjából 800 ezer ingatlan volt önkormányzati tulajdonban. Az 1990-es évek lakásprivatizációs hulláma évente 60-100 ezerrel erodálta az állományt. Az eladások üteme azóta lényegesen csökkent, de nem állt le. 2022-ben országosan már alig 102 ezer lakás volt önkormányzati tulajdonban, ami a teljes lakásállomány 2,2 százaléka – olvasható a Periféria Központ tavalyi elemzésében.
2016 és 2022 között a vizsgált önkormányzatok összesen 5324 lakást adtak el, miközben csak 155 lakást építettek és 474-et vásároltak.
A legtöbb ingatlanon Szeged adott túl, előkelő helyen szerepelt a XIII. kerület (igaz, ők ritka kivételként építenek is bérházakat), valamint a VII. és a VIII. kerület is. Az önkormányzatok főként azzal magyarázzák a töretlen eladási kedvet, hogy sokba kerül a bérlakások fenntartása, csak viszik a pénzt. Ehhez képest a Periféria Központ arra a meglepő eredményre jutott, hogy az önkormányzatok jelentős többsége nemhogy vesztene a bérlakásokon, hanem egyenesen pénzt von ki onnan.
A vizsgált önkormányzatok (Budapest mellett a megyei jogú városok, együtt az önkormányzati lakásállomány 75 százalékát kezelik) 2016-2022 között 71,5 milliárd forintot vontak ki a bérlakásszektorból. Az elemzés szerint legtöbbet Szeged kaszálta 19,5 milliárdos kiadás-bevételi egyenleggel, de szépen hozott a bérlakásbiznisz a III. kerületi önkormányzatnak (10,5 milliárd) és Miskolcnak is (6,1 milliárdot). Ha az egy lakásra jutó összeget nézzük, akkor a II. kerület kereste a legtöbbet: 6,8 millió forintot. A bevételek elsősorban a lakások eladásából és a bérleti díjból származnak, míg a kiadások a karbantartási és felújítási költségekből adódnak össze. Az elemzésből az derült ki, hogy az önkormányzatok többsége a bevételekhez képest keveset költ állagmegóvásra, korszerűsítésre. Átlagosan évente 140-200 ezer forintot lakásonként. 2022-ben a lakások 15 százaléka számított félkomfortosnak, komfort nélkülinek vagy szükséglakásnak. Az teljes lakásállomány esetében ez 3,2 százalék volt.
Önkormányzati lakáshoz jutni ezzel együtt nagyon nehéz: évente átlagosan 5500 bérlakásba költözhet új bérlő.
Nagyon különböző a „forgási sebesség”. Van, ahol a vizsgált évek alatt a lakások alig 2,4 százalékában cserélődött a bérlő, de akad olyan település is, ahol a bérlők 87 százaléka változott, sőt az egy évnél is rövidebb idejű szerződésekkel operáló Kőbányán például 100 százalék fölötti volt a forgás. A határozatlan idejű bérleti szerződések száma folyamatosan csökken, 2022-re már csak minden második bérlő bírt ilyennel.
Figyelemre méltó, hogy az összes kiutalás alig ötödét előzte meg pályázat. A kiutalások csaknem fele „egyéb jogcím” alapján történt. A többit szolgálati lakásként, bérlőkijelöléssel osztották szét. Az önkormányzati lakásokhoz való hozzáférés sok helyen továbbra is átláthatatlan. Ezzel a jogcímmel a Fideszes vezetésű XVI. kerületben osztották ki a legtöbbet lakást az elemzés szerint.
A vizsgált időszakban – 2016 és 2022 között – jelentősen csökkent az önkormányzati bérlakásokból történő kilakoltatások száma 2016-ban még minden századik önkormányzati lakásból rakták ki végrehajtással a bérlőt, addig 2022-ben már csak minden háromszázadikból (282). Összesen 2880 ilyen eset volt 7 év alatt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy 2020 márciusa és 2022 júniusa között a járványhelyzet miatt kilakoltatási moratórium volt érvényben. A kilakoltatási dobogó első három helyét ezer lakásra vetítve a Periféria összesítése szerint a XIX. kerület (26), a XX. kerület (21) és Nagykanizsa/VII. kerület (11-11) foglalta el. Összesítésben Miskolc (255), a X. kerület(253) és Székesfehérvár (220) élt ezzel az eszközzel a legtöbbször a vizsgált években.
