Puzsér Róbert szerint egy demokrata nem azért vallja azt, hogy valakinek joga van utcára vonulni, mert egyetért vele, hanem attól függetlenül, akár az ellenszenv ellenére is, egy demokrata magát a szabadságot tekinti értéknek, és nem a vele egyetértők szabadságát. Hozzáfűzi, addig nem lesz változás, amíg az ellenzéki magyarok nem tanulnak szolidaritást, és amíg nem tanulják meg, hogy azt ne kurzus alapon gyakorolják. A hatalom pedig azért a Pride-ot tiltja be, hogy erről legyen szó és ne a gyülekezéshez fűződő emberi és polgári jogról. Ugyan ki gondolja komolyan azt, hogy aki meglát egy buzit, az megbuzul? - teszi fel a kérdést, amelyet meg is válaszol: ez nyilvánvaló ostobaság.
Puzsér Róbert emlékeztet, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt 18 melegfelvonulást tartottak csak Budapesten. Egy nemzedék nőtt fel úgy, hogy a családbarát miniszterelnök évről évre kockára tette a magyarok gyermekeinek a szexuális hajlamát. Micsoda ócska érvelés ez, micsoda hitvány alakoskodás! Ugyan ki hiszi el, hogy 18 Pride megrendezése után pont a 19. alkalommal jutott a miniszterelnök eszébe, hogy megvédje a gyerekeket a látással terjedő buziságtól?! - fejtegeti Úgy véli, az Orbán-rendszer, ahogy mindig, ezúttal is a nemzeti önzésre és a közös ügyek megtagadására építi a politikáját, hogy éket verjen magyar és magyar közé. Csak a vak nem látja, hogy a Pride mindössze eszköz, egy megosztó ügy, ami a hatalomnak kamatozik. A tényleges célpont a gyülekezési jog, és ezt egy olyan ügyben akarja csorbítani a hatalom, amelyben a többségnek nem fáj, hisz nem a sajátja. A pártállam az egyik legfontosabb emberi és polgári jogot fenyegeti. „Vagy jobboldali és baloldali magyarok együtt teszik sikeressé a magyarságot, vagy külön-külön pusztulnak ki, mint két nemzet egy olyan hazában, aminek nincs gazdája. Magyarország csak akkor menekülhet meg, ha mindenki megtalálja a benne lakó Szörényit és Bródyt, és ha azok hajlandóak lesznek együtt munkálkodni, egy nagyobb cél, egy nagyobb mű megalkotása a testvéri és szolidáris magyar nemzet érdekében. Mentsük meg Magyarországot önmagunktól és egymástól! Talán még van remény” - zárja beszédét Puzsér Róbert.
