Az előrejelzések szerint idén nyáron újabb melegrekordok dőlhetnek meg. Christina Berndt klímakutató szerint, aki érdemben szeretne tenni a hatékony védekezésért a káros környezeti hatások ellen, annak megvan erre a lehetősége. „A klímaválság hatásaival akkor lehet sikeresen megbirkózni, ha lelkileg és fizikailag is felkészülünk ezekre" – írta a Der Standard című osztrák lapban. ,,A megfelelő mennyiségű folyadék bevitele csak egy apró, de nagyon fontos része a hatékony ellenállásnak. Általánosságban pedig igaz, hogy egészséges emberek csak egészséges bolygón tudnak élni.”
Berndt szerint sokan tévesen azt hiszik, hogy a klímaváltozás arról szól, hogy olvadnak a gleccserek, és kihal néhány állatfaj. „Ezeknek az eseményeknek nagyon komoly következményei vannak a minden napi életünkben, hibázik, aki egy kézlegyintéssel elintézi, ha ilyen híreket hall” – figyelmeztetett a szakember. Példaként a méhek számának drasztikus csökkenését említi: a kevesebb rovar, kevesebb növényt poroz be, ennek következtében kevesebb lesz például a gyümölcs, ami ellátási gondokat okoz. Berndt úgy látja, hogy Európában sok helyen nem veszik komolyan ezt a problémát.
Pozitív példaként említette Kínát, ahol azokban a régiókban, ahol csökkent a méhek száma, emberek porozzák be a növényeket, hogy ne legyen fennakadás a mezőgazdasági termelésben.
A kutató kitért arra is, hogy vannak napi szinten érzékelhető következményei is a klímaváltozásnak. A nyári hőhullámban sokkal több idős, krónikus betegséggel küzdő ember veszíti el életét, de ilyenkor emelkedik a koraszülések száma és több magzat hal meg az anyaméhben. „Ezek tények, a statsztikák évekre visszamenőleg kimutatják, mégsem foglalkozunk ezzel olyan szinten, ahogy kellene” – írta Berndt. A szakértő úgy véli, hogy ennek oka a gyógyszerek hatékonyságának változása. A legtöbb esetben a csomagoláson az olvasható, hogy szobahőmérsékleten kell tárolni az orvosságokat. Berndt arra figyelmeztet, hogy nem mindegy azonban, hogy ez az általában megszokott 21-23 fok, vagy nyáron a 26-28 fok, ha az adott helyiség nem hűthető. Különösen igaz ez a szívgyógyszerekre.
Az egészségünk hosszú távú megőrzése érdekében alkalmazkodni kell az új körülményekhez. Érdemes a naptól védő fóliát tenni a hálószoba ablakára és a napirendet is muszáj nyáron a hőséghez igazítani. A szakértő az orvosokhoz hasonlóan nem ajánlja a sportolást délben, a legnagyobb hőségben, de lebeszél ezekben a hónapokban a zsíros, nehezebben emészthető ételek fogyasztásáról is. A túlzott takarítást is károsnak és veszélyesnek tartja a nyári hőségben. „A túlzott tisztaság növeli az allergia kialakulásának a kockázatát. Nem véletlen, hogy vidéken, a poros udvaron játszó gyerekek szervezete sokkal ellenállóbb a fertőzésekkel szemben, mint a városban felnövőké. Ha kis adagban allergén anyagokat vagy baktériumokat juttatunk a szervezetünkbe, akkor ezzel erősítjük a fertőzésekkel szemben az immunrendszerünket. A változatos étkezés is hozzájárul az egészség védelméhez" - magyarázza Berndt.
„Minél több különböző tápanyag kerül a szervezetünkbe, annál ellenállóbbak leszünk – írta Berndt, aki szerint a mentális terhelés jelentőségét sem szabad lebecsülni. ,,Rengeteg negatív hírrel találkozunk minden nap. Ezek is nagyon megterhelőek és gyengíthetik az ember ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben. Különösen igaz ez a természeti katasztrófákról, tűzesetekről, árvizekről szóló beszámolókra, amelyek komoly félelmet alakíthatnak ki bennünk. A tartós félelem komoly károkat képes okozni az immunrendszerünkben. Meg kell találni az egészséges egyensúlyt, ugyanannyi jó hírt, pozitív és negatív beszámolót kellene meghallgatnunk vagy elolvasnunk a megfelelő, kiegyensúlyozott lelki állapot eléréséhez.” Berndt úgy véli, ebben a kérdésben is meg kell találni az egészséges középutat. Óriásit hibázik, aki homokba dugja a fejét és nem vesz tudomást a klímaváltozás veszélyeiről, de ugyanilyen rossz az a hozzáállás is, ha valaki szünet nélkül retteg a jövőtől és kiszolgáltatottnak érzi saját magát vagy az emberiséget a környezeti változásoknak.
„Senkinek sem kell erőn felül tenni bármit, de amire képes, azt nem mulaszthatja el megtenni, például, ha valahova gyalog vagy kerékpárral is el lehet jutni, akkor ne üljön autóba, mindenkinek a személyes döntésén múlik, hogy az ételmaradékot eldobja vagy hasznosítja, steaket eszik vagy salátát. Mindenki hozzá tud tenni a saját szintjén a környezet védelméhez. Európa nem áll rosszul a klímaváltozás elleni harcban, vannak kontinensek, ahol alig törődnek ezzel a kérdéssel, ott sokkal komolyabb negatív hatásai lesznek a környezeti változásoknak.”
Lopakodó betegségek
Berndt szerint vannak betegségek, amik nem hirtelen törnek rá az emberiségre, hanem lassan, de feltartóztathatatlanul érkeznek. Biztos benne, hogy a jövőben újabb világjárványokkal kell szembenézni. „Az ember egyre jobban behatol az állatok magánterületére, tevékenysége következtében fajok pusztulnak ki, amik helyett újak jönnek létre. Ezekben új kórokozók fejlődnek ki, amik ellen az emberiség még nem készült fel. Csak akkor tudja fölvenni a harcot velük , amikor azok már elterjedtek. Ez a folyamat addig nem állítható meg, amíg az ember nem húzódik vissza az állatok területéről.” Berndt a latin-amerikai maláriajárványt hozta fel példaként: állítása szerint a térségben megjelent egy új gombafajta, amely olyan anyagot tartalmazott, ami elpusztította a békákat. A békák nélkül nem maradt olyan állat, amely megette volna a maláriát terjesztő szúnyogokat, amelyek járványt okoztak, aminek következtében emberek tízezrei haltak meg.
