Az atv.hu munkatársa arról kérdezett, minek tulajdonítja Nagy Márton,hogy a reálkereset 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tárcavezető válaszában kiemelte: ez csak egyhavi adat.
Februárban a bruttó bérek 9%-kal emelkedtek, miközben az infláció 5,6% volt. Ennek a kettőnek a különbsége – vagy ha úgy tetszik, hányadosa – adja ki ezt a számot. Önmagában ez az adat elfogadható, de nem tekinthető irányadónak – fogalmazott. Hangsúlyozta: a cél az, hogy a reálbér-emelkedés 5% körül maradjon, ezért is küzd az Orbán-kormány az „árnövelők” ellen. Ezért van szükség az árrés szabályozására, illetve annak csökkentésére – tette hozzá.
Nagy Márton rámutatott: a márciusi inflációs adat már 4,8%, áprilisra pedig 4% körüli értéket várnak. Mivel a bruttó bérek nem ennyire volatilisek, ha a 9%-os bérnövekedés fennmarad, akkor az 5%-os reálbér-emelkedés is visszatér a gazdaságba.Ezt tartanunk kell, mert ez a szint a gazdaság számára fenntartható. A 10%-os reálbér-emelkedés nem reális – az inkább korrekciója volt a korábbi reálbércsökkenésnek. De a 4–5%, különösen az 5% elérhető, és erre törekszünk – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Példaként említette a minimálbért is: idén 9%-kal emelkedett, amit egy 4%-os infláció mellett szintén 5%-os reálbér-növekedés követ. Jövőre pedig a tervezett 13%-os minimálbér-emelés is ezt a célt szolgálja. A bérpályát jelenleg a bérmegállapodás határozza meg, ezen keresztül az átlagbérek emelkedése is biztosított – ez most már tőlünk független, be van árazva a gazdaságba. Az inflációval viszont küzdeni kell, ennek a színterét és a letörésének jeleit most mindannyian láthatják – mondta.
Ez egy jó küzdelem, és a végeredmény az lesz, hogy a reálbérek 5% körüli szinten maradnak – zárta válaszát a nemzetgazdasági miniszter.
