Fiatal férfi minden erejét bevetve igyekszik a rettegett fém keretbe tuszkolni táskáját a veronai reptéren. Teljes súllyal nehezedik a láthatóan nem törékeny holmijára, majd zavartan pislog, mikor a keret nem enged - az átlag fapados utazó rémálma. A kontyos, tökéletesre sminkelt nő mellette már írja is a több tízezer forintos pótdíjról szóló számlát a túlméretezett poggyász miatt. A pótdíj ráadásul így a reptéri beszállásnál még drágább is és nem csak a kis hátizsák lehet túlméretezett. Olykor azok sem járnak jól, akik fizettek a nagyobb kézipoggyászért, mert a bőröndjük mégsem passzol. Gyakran elgondolkodom, nem ment-e össze valahogy az a keret, hogy így ellenáll minden arra tévedő bőröndnek.
Az anyagi korlátok végtelenül kreatívvá teszik a légitársaságok pluszköltségei ellen lázadni akaró utasokat. Egy rutinos utazó mesélt nekem arról, ő hogyan oldja meg, ha nem fér be minden a hátizsákjába. A gépre gond nélkül fel lehet ugyanis vinni a reptéren vásárolt termékeket, ami plusz egy szatyrot jelent.
Ha tehát valakinek kimarad egy-két apróság, szuvenírek, nasik, ez megoldást jelenthet. A reptéri dolgozók - bár megtehetik - általában nem néznek bele ezekbe a „duty free” feliratú szatyrokba.
Egy barátom más módszerrel él, ő minden nehezebb, de kisebb méretű holmiját (külső akkumulátor, töltő, csokik) a kabátja zsebébe tuszkolja, amíg fel nem száll a gépre. Így azok nem nehezítik a kézipoggyászát, aminek nem csak méret-, de súlykorlátja is van.
Több százezeres kompenzáció
Mi történik, ha ugyan pótdíjat nem kell fizetni, minden rendben a csomagokkal, de a gép csak nem indul, a késés egyre nagyobb, míg végül a járatot is törlik? A madridi reptéren töltött öt órás várakozásom alatt erről beszélgetek idegenekkel. A fárasztó és bosszantó élmény ugyanis összekovácsolja az együtt szenvedőket. A mellettem ülő több gyerekes családot láthatóan megviseli a helyzet. Kicsit lazul viszont a hangulatuk, mikor a 3. óra várakozást követően elmondom nekik, hogy négyükre a késés miatt 1600 eurós kompenzációt fizethet a légitársaság. Így, aktuális szenvedésük könnyedén fedezheti akár a teljes nyaralásuk árát is.
Ha ugyanis valaki az EU területén belül utazik, vagy azon kívüli országból érkezik az EU-ba, esetleg az EU-ból indul egy Unión kívüli országba és járata legalább 3 órát késik, esetleg azt az indulás előtti 14 napon belül törlik, vagy megtagadják a beszállást egy EU-s jogszabálynak köszönhetően jogosult lehet kártérítésre.
Ennek összege 250, 400 vagy akár 600 euró (240 ezer forint!) is lehet, személyenként. Persze vannak mentesítő körülmények, ha a járattörlés vagy a késés oka rendkívüli körülmény, például kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy biztonsági kockázat. ilyenkor a társaságnak nem kell fizetni. Mikor 9 órát vártam Manchesterben Izlandra menet, ahol annyira fújt a szél, hogy nem tudtak leszállni a gépek nem kaptam kártérítést.
Ám az esetek többségében az ok nem rendkívüli körülmény, akkor sem, ha több légitársaság szereti első körben ezt kommunikálni. A legfontosabb: nem szabad feladni! Akkor sem, ha nem könnyítik meg az ember dolgát. Én is indítottam már fizetési meghagyásos eljárást légitársasággal szemben egy közjegyzőnél. Meg is kaptam a közel 150 ezer forintos kompenzációt, amivel kapcsolatban addig hónapokon át hárítottak. Ez az eljárás egyébként messze könnyebb, mint amilyennek hangzik és jogos kérés esetén igen hatékony, bár csak magyar székhelyű társasággal szemben indítható.
Mindig az apróbetű a legfontosabb!
Első körben azonban mindig érdemes a légitársaságnál próbálkozni, a kompenzációt, vagy járattörlés esetén a jegyár visszatérítését gyakran a honlapjukon is lehet igényelni. Probléma esetén sokat segíthetnek az illetékes helyi hatóságok is, a légitársaságoknak erről is kötelességük tájékoztatni. De hol is van ez?
A jogszabályok szerint a légitársaságoknak információkat kell biztosítani az utasok számára, ezt meg is teszik, ám nem mindig a leginkább felhasználóbarát módon. A legtöbb esetben a kompenzációról szóló tájékoztatást vagy az emailek végén, valami apróbetűs részben, egy linkre kattintva, vagy egy csatolt dokumentumban van. Érdemes alaposan elolvasni mindent. Ha pedig valaki nem szeretne a pénze után futni, megoldást nyújthatnak azok a cégek, amelyek a maguk hasznát levéve lezongorázzák a teljes folyamatot.
Orvosi ellátás külföldön, akár ingyen
Ha a repüléssel nem volt gond, kezdődhet álmaink nyaralása, a pihenés, a strandon fekvés, vagy épp a városnézés, a (tényleg?) kihagyhatatlan múzeumok, természeti csodák versenyfutásszerű körbejárása, hogy legyen mit kipihenni otthon, a nyaralás után. Nekem is rendre megvan a napi 15-20 km gyaloglás ilyenkor, bár már messze nem törekszem arra, hogy mindent lássak. Útközben viszont ilyen-olyan balesetek, betegségek okán megjártam már néhány kórházat többek között Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban. Ilyenkor sokat segített, hogy nálam volt a kártya, amiről sokan nem tudnak, pedig ingyenes és rengeteg előnnyel jár.
A Kormányablakban igényelhető Európai Egészségbiztosítási Kártya segítségével szükség esetén külföldiként is ugyanolyan feltételekkel és ugyanolyan áron vehető igénybe az állami egészségügyi ellátást, mint az adott országban biztosított személyeknek.
A kártya orvosilag indokolt esetben érvényes az EU 27 tagállamában, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban. Egy vészhelyzetben sokat segíthet, ha egy olyan kártyát adunk a kórházi adminisztrátor kezébe, amit már látott. Emellett persze nem árt utasbiztosítást is kötni, hiszen az egyéb költségeket is fedezhet. Egyes bankkártyák mellé már ingyenesen is kínálják őket a bankok. A nyaralás tervezésénél az étterem foglalások mellett jó erre is figyelni, mert bár a többség nem hiszi, hogy majd pont vele történik valami, nem árt felkészültnek lenni. Én sem hittem pár éve, hogy a barcelonai programom egy randi lesz a medúzákkal, aztán csak a sürgősségin kötöttem ki. Szerencsére a csípések nem voltak súlyosak és fizetnem sem kellett, hála a korábban kiváltott egészségbiztosítási kártyának.
