Azok az NB I-es labdarúgócsapatok, amelyek a bajnoki mérkőzéseiken a teljes játékidő alatt 5 magyart szerepeltetnek (melyből 1 játékos lehet 21 év alatti), egyenként évi 500 millió forintos központi támogatáshoz juthatnak. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szerint, ez nem kötelező érvényű, nem jár büntetés azért, ha valaki nem él ezzel a lehetőséggel, viszont komoly összeghez jut, aki igen. A sportszervezetek nem önfenntartók és a piacról továbbra sem tudnak megélni.
Új fejezet kezdődött, melyben azonban magyar utánpótlás-nevelés nem lesz jobb, a magyar játékosok ára viszont megnőtt.
Az egyesületek keresik a legjobb magyar labdarúgókat, akik „hazaszeretetből” visszajönnek az NB I-be, mert játéklehetőséghez jutnak, és jól megfizetik őket. A hazai magyar akadémiákról azonban továbbra sem kerülnek ki nemzetközi szintű játékosok.
2011-ben javasoltam Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy vezessék be az iskolákban a sporttal összefüggő kompetenciatesztet, amely az utánpótlás-nevelés alapját képezhetné. Így jött létre a NETFIT, azonban
az általam javasolt, a fiatalok gyorsasági és állóképességi mérése helyett nyolc darab értelmetlen fizikai tesztet vezettek be.
Ezek a tesztek együtt értékelhetetlenek, használhatatlanok, és a milliárdok felemésztésével azóta is a „szemétkosárba” kerülnek. Amikor pozitívan értékeli az oktatási tárca a kompetencia-teszteket, akkor miért feledkeznek meg a testneveléssel összefüggő NETFIT hatásának elemzéséről, és az erre értelmetlenül elszórt milliárdokról?
Magyarországon eddig csak a taóval 509 milliárdot öltek a futballba, de a fejlődés még az MLSZ szerint is elmaradt a várttólOrbán Viktor 2020-ban azt mondta, hogy a kormány által az utánpótlás-nevelésre fordított pénz nem hasznosul megfelelően, ezért szükség van a kiemelt akadémiai (KA) rendszer létrehozására, ahol minőségi képzést kapnak a játékosok. A sportért felelős államtitkárság által menedzselt labdarúgásban a 10 kiemelt akadémia független lett az MLSZ által létrehozott és most is működő 18 Talent Központtól (TK). A két akadémiai rendszernek semmi köze sincs egymáshoz, nincs közöttük együttműködés.
Orbán Viktor nem akar beleszólni abba, hogy maradjon-e Marco Rossi szövetségi kapitányBarczi Róbert sportigazgató állította össze 2019 végén az 54 oldalas Klubfejlesztési Kézikönyvet, amit az MLSZ elfogadott, a szakmai mondanivalója pedig úgy kezdődik (vajon ma is érvényes?!) hogy „tudomásul kell venni, hogy a labdarúgás kulcsa a technika és a taktika”. Néhány napja azonban azt nyilatkozta, hogy „…eddig a fejlődésben mennyiséget kellett megteremteni a magyar labdarúgásban, a jövőben ennek kell átmennie minőségi előrelépésbe”. Szakmailag ez mi mennyi? Évekkel ezelőtt ezt a kérdést nem tartotta szükségesnek? Szóval, akkor a minőség eddig nem számított! Borzalmas mondat, ami minden eddigit megmagyaráz. Adatelemzések nem készülnek, állítólag látják a hibákat, mégsem tesznek semmit!
Az állam milliárdokat fordított a sport infrastruktúrájának a fejlesztésére, biztosította a nívós szakmai munka feltételeit. A szakmai munka érdekében létrejött a labdarúgásban a Módszertani Intézet, majd ugyanebben a körben a Nemzeti Sportügynökség is, amelyből a jobb eredményesség érdekében kivált a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet. De ez sem segített, mind megbuktak, mert nem jutottak el addig sem, hogy különbséget tegyenek a kiválasztódás és a szinkronizált referencia értékeket tartalmazó, számonkérhető kiválasztási rendszer között.
Ugyanakkor a Radák Zsolt professzor által vezetett Testnevelési Egyetem Molekuláris Edzésélettani Kutató Központ szakmai véleménye az utánpótlás-nevelésről senkit nem érdekelt. Annak ellenére sem, hogy
a korosztályos válogatottak nem versenyképesek a külföldi riválisokkal.
Barczi Róbert vezetésével készült egy kutatás, amelyben azt vizsgálták, hogy mi a különbség a külföldi és magyar fiatalok fizikai állapotában 12 és 19 éves koruk között. Erről készült egy diagram, amelyből kiderült, hogy 12 éves korban azonos volt a külföldiek és a magyarok állapota, 19 éves korra azonban jelentősen lemaradtak a magyarok. Ezt a diagramot egy pillanatra megmutatták, de amikor arra kértem a Barczi Róbertet, hogy tanulmányozhassam az adatokat, akkor ezt megtagadta, hatodik éve próbálok eredménytelenül hozzájutni ehhez a diagramhoz.
Egyébként pedig nem kutatni kell, hanem rendszer szinten képességet fejleszteni! Marco Rossi szövetségi kapitány véleményét sem hallgatta meg senki, aki azt mondta, hogy a magyar fiatalok technikailag jók, de a fizikai állapotuk miatt nemzetközi feladat megoldására alkalmatlanok.
Lapunk elküldte a cikket az MLSZ-nek, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a szövetség nem kíván reagálni a leírtakra.
A szerző kétszeres olimpiai bajnok magyar öttusázó, edző, sportvezető, volt parlamenti képviselő.
Távol Európától
Az U21-es magyar válogatott az Európa-bajnoki selejtezők félidejében ötös csoportjában mérkőzést nem nyert, három döntetlennel és egy vereséggel reménytelenül távol került a továbbjutástól. A magyarok csoportjának állása négy forduló után (ugyanennyi van még hátra): 1. Törökország 11 pont, 2. Horvátország 10, 3. Ukrajna 4, 4. MAGYARORSZÁG 3, 5. Litvánia 1.
Az U19-es együttes az Eb-előselejtező köréből Franciaország mögött annak köszönhetően jutott tovább a második helyen Bulgária előtt, hogy a négyes tornán kevesebb sárga lapot kaptak játékosai, mint a balkáni ország fiataljai. A magyarok és a bolgárok azonos pontszámmal és gólkülönbséggel zártak és ezen a tornán a versenykiírás szerint a sportszerűségi mutató határozta meg a sorrendet. A részvételhez a kontinenstornán egy újabb négyes csoportba kerül majd a magyar együttes, az úgynevezett elitkörben már valóban élcsapatok - angolok, németek, hollandok, stb. - várnak a magyar fiatalokra. Ennek sorsolása december 10-én lesz, az elitkört sikerrel teljesítők Wales-ben szerepelnek az Eb-n.
