A civil állam- vagy kormányfőkkel szemben nem kőbe vésett hagyomány, hogy a pápák első külföldi útja melyik országba vezessen. XIV. Leó ráadásul még elődjétől, Ferenc pápától örökölte meg kedden zárult törökországi és libanoni vizitjét. Ennek apropóját a niceai zsinat 1700. évfordulója adta, ahol 325-ben az egyház kimondta, hogy az Atya és a Fiú egylényegű. Az út ökumenikus dimenziója kétségkívül fontos volt – Leó közös nyilatkozatot írt alá Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkával a keresztények egységéről –, de valójában nem emiatt marad emlékezetes.
A nemzetközi médiában nagy visszhangot keltett, hogy Leó pápa kiállt a palesztin állam mellett. Valójában azonban ebben semmi új sincs vatikáni szempontból. A Szentszék régóta a kétállami megoldást támogatja. Sőt, Leó láthatóan óvatosabb a közel-keleti történéseket illetően, mint elődje, Ferenc, aki népirtással is megvádolta Izraelt a gázai hadművelete miatt, ami miatt feszültebbé vált Izrael és a Vatikán viszonya. Az új pápa diplomáciai szempontból óvatosabb, kerüli az éles szavakat.
Kevesebb figyelmet kapott viszont Leó pápának az a kijelentése, amely szerint Törökország közvetíthetne az ukrajnai háború lezárásában Kijev és Moszkva között. Ez hangsúlyváltást jelent a Szentszék Ukrajnával kapcsolatos politikájában. Leó már nyáron belátta, hogy a Vatikánnak nincs esélye a közvetlen közvetítésre, legfeljebb az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek hazatérésében segédkezhet. A pápa számára különösen azután vált világossá, mennyire meg van kötve a Szentszék keze, hogy a Kreml nemet mondott arra a javaslatára, miszerint a Vatikán adjon otthont egy béketárgyalásnak.
A magyar kormányfő októberben a Vatikánban járt, és azt kommunikálta, hogy a béke hírnökeként érkezik Leóhoz. Az új pápa azonban egyetlen megnyilatkozásában sem utalt arra, hogy Magyarországra számítana mint a béketeremtés fontos szereplőjére. Most viszont konkrétan Törökországot említette e tekintetben. A pápa indoklása egyértelmű volt: Recep Tayyip Erdoğan török elnök „aktív diplomáciai csatornákkal rendelkezik minden érintett féllel". Erdoğan közvetlen összeköttetésben áll Vlagyimir Putyinnal, Volodimir Zelenszkijjel és Donald Trumppal is – ez a hármas kapcsolat teszi őt egyedülálló közvetítővé. A pápa megfogalmazása szerint „Erdoğan közvetlen kapcsolata a vezetőkkel kulcsfontosságú lehetőséget teremt a párbeszédre, amely tartós tűzszünethez vezethet".
Leó ezzel a megjegyzésével azt is jelzi, realistán tekint a háborúra, pontosan tudja azt, ki az a szereplő, akit valóban érdemes komolyan venni a béketeremtés tekintetében, hiszen csak olyasvalaki tehet bármit is a megbékélésért, aki nem csak az egyik álláspontját visszhangozza.
A Vatikán diplomáciai térképén Budapest nem szerepel béketeremtő partnerként. Ehelyett Ankara kapta meg Rómától azt a mandátumot, ami után a magyar kormány áhítozott. Leó pápa üzenete világos: a béketeremtés nem önjelölt békeharcosok showműsora, hanem komoly diplomáciai munka – és ehhez nem elég a kereszténység zászlaja, hanem tényleges kapcsolatok kellenek mindkét háborús féllel.