A Bloomberg úgy értesült, hogy Orbán Viktor esetleg köztársasági elnökként maradna hatalomban a 2026-os választást követően, amit a kormány azonnal cáfolt. Bár a miniszterelnök elmondása szerint is 2010 óta többször felvetődött a kormányzati berendezkedés átalakítása, az elnöki rendszer bevezetése sok szempontból kockázatos lenne. Szakértők szerint Orbán hatalmi gépezete nem erre van optimalizálva, és a személye köré épült vezérdemokrácia is súlyos ütést kapna a nép szemében, ha rendkívüli hatalmú, egyszemélyi végrehajtóvá lépne elő. Ráadásul ez esetben a közvetlen választás nehezen lenne elkerülhető. A Bloomberg hírére egyből reagáltak a pénzpiacok is, a forint árfolyama esni kezdett, amit az árfolyam később korrigált, de mindenesetre figyelmeztető jele volt a piacok politikai érzékenységének.
Az amerikai üzleti lap hírét először Kovács Zoltán államtitkár tagadta, mondván, az elnöki rendszer bevezetéséről szóló felvetés „a szokásos baloldali álhírrutin”. Lázár János pedig teljes hülyeségnek, mesének nevezte az értesülést. Az építési miniszter szerint az fel sem merült, hogy a 2026-os választás előtt változtassanak a kormányzati berendezkedésen. Azt viszont a miniszterelnök korábbi szavait erősítve elismerte, hogy a Fidesz előző kétharmados győzelme után „teoretikusan beszélgettek” arról, hogyan lehet növelni a végrehajtó hatalom hatékonyságát. Csálé egy magyarázkodás.
Orbán Viktor legutóbb az ATV-ben beszélt arról, hogy korábban többször is „eljátszott a gondolattal”, hogy Magyarországon parlamentáris berendezkedése helyett elnöki rendszert vezessenek be. A miniszterelnök tavaly novemberben, Donald Trumppal való találkozója után adott interjújában felidézte, hogy már 2010-ben felmerült ennek lehetősége, ám végül arra jutottak, hogy a magyar politikai hagyományokhoz jobban illik a parlamentáris modell.
A közelmúlt fejleményei azonban új megvilágításba helyezhetik ezeket az ötleteket. A parlament gyorsított eljárásban fogadta el azt a Fidesz által benyújtott törvénymódosítást, amely jelentősen megnehezíti a köztársasági elnök hivatalból való eltávolítását. A lépés kritikusai szerint ez a pozíció politikai bebetonozásának irányába mutat, A Bloomberg által megszólaltatott források szerint a Tisza Párt sem tartja kizártnak, hogy Orbán egy megerősített hatáskörű államfői pozícióba ülhet át: ha a Fidesz megnyerné a 2026-os választást, Orbán köztársasági elnökként koordinálhatná a külpolitikát, míg a mindennapi kormányzást egy lojális miniszterelnökre bízná. Ha viszont az ellenzék győzne, a miniszterelnökből lett elnök a jogköreit felhasználva akadályozhatná Magyar Péter törekvéseit, hogy ismét szorosabbra fűzze magát az európai és nyugati szövetségi rendszerekhez.
Azt már látjuk, hogy nincs semmi, ami megállíthatná a kormányfőt, abban hogy megőrizze a székét, hogy az idők végezetéig bebetonozza magát a végrehajtói hatalomba. Bármit mondjon is, itt nem számítanak a hagyományok, mert mi volna az a hagyomány, amit a zűrzavaros magyar történelem, egy göcsörtösebb agyú udvari történész segítségével ne írhatna felül? Ami azt illeti, rozoga az a hagyomány amelyet nem támaszt meg a politikai szükség. Talán az sem véletlen, hogy éppen Trumpnál látogatóban támadt fel az ötlet, ott, ahol a végrehajtó hatalom éppen élet-halál harcot vív a törvényhozással.
Amit a kormány részéréről „cáfolnak”, az „teoretikusan” nagyon kevés. A valóság persze majd megmutatkozik, legfeljebb gazdagodunk egy újabb hazugsággal.