A fővárosi önkormányzat a korábban többször is sikeresen alkalmazott azonnali jogvédelemmel próbálja kivédeni a Magyar Államkincstár újabb 6,3 milliárdos inkasszóját. A pénzt a szolidaritási hozzájárulás decemberi részleteként emelnék le a főváros folyószámlájáról. A levonás a napokban esedékes, mivel a karácsonyi ünnepek miatt előrébb csúszik a beszedés. Az inkasszó időpontjáról egyébként nem kap előzetes értesítést a főváros, a MÁK pénzügyi műveletéről csak utólag értesülnek. Így történt ez novemberben is, amikor éppen akkor emelték le a pénzt a fővárosi számláról, amikor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt ecsetelte, hogy a kormány mennyire elkötelezett Budapest megmentésében.
Az Orbán-kormány azóta összerakott egy törvényjavaslatot „a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról”, amelyről gyorsított eljárás keretében szerdán dönt az Országgyűlés. Ebben nem kis cinizmussal azzal indokolják a törvényalkotást, hogy „a fővárosi közszolgáltatások nem eshetnek áldozatul a politikai vitáknak”. A segélyhitel a törvényalkotó célja szerint „biztosítja a fővárosi közszolgáltatásokban, ezen belül a fővárosi tömegközlekedésben érintett dolgozók munkabérének kifizetését”. Cserébe még a folyósítás előtt fedezetet kér az állam, ami „kizárólag ingatlan, ingóság vagy vagyoni értékű jog lehet.” (Kérhetnek bármit, éppenséggel akár Rákosrendezőt vagy a Városházát is, mindkettőre volt befektetői érdeklődés, így a pénzszűkében lévő kormány gyorsan nyélbe üthetné az üzletet.)
Hitelfelvételre akarja kényszeríteni Budapestet az Orbán-kormány, Karácsony Gergelyt két év börtön fenyegetiA többi részlet is homályos, hiszen „az ügylet és az állami kezesség részleteiről – ideértve a futamidőt, kamatot és a fedezetet is – a kormány egyedi határozatban dönt.” A hitel nyújtását több feltételhez kötnék, amelyek erős kontrollt biztosítanának a fővárosi önkormányzat felett. A javaslat része egyúttal egy alig burkolt fenyegetés. A BTK módosításával lehetővé válik, hogy két éves börtönbüntetéssel sújtsák azt, aki a csőd elkerülésével kapcsolatos kötelezettségét megszegi, például nem kéri a segélyhitelt. Bár arra beépítettek egy jogi pallót, hogy Budapest főispánja, Sára Botond is kérhesse a főváros nevében a hitelt, ha a városvezetés önként nem tenné.
„Ha lehántjuk a tervezetről a politikai, büntetőjogi burkokat, akkor kiviláglik, hogy ez valójában egy Magyar Fejlesztési Bank által nyújtandó kvázi folyószámlahitel, csak éppen azt nem árulják el, hogy milyen feltételekkel és kamat mellett nyújtják”
– magyarázza Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki azt is hozzátette, hogy a törvénynek - akár elfogadják, akár nem - semmi ráhatása nincs a legégetőbb problémára, az idei év pénzügyi zárására.
- A hitelt deklaráltan a jövő évi önkormányzati munkabérekre, ezen belül is a „fővárosi közszolgáltatásokban, a fővárosi tömegközlekedésben érintett dolgozók munkabérének” kifizetésére kapná a főváros. Így ez nem vonatkozik többek között a csatornázási cégre, vízművekre, a távhőszolgáltatásra és a gyógyfürdőkre. A fővárosi intézményekben, így az idősotthonokban, szociális intézményekben, könyvtárakban, illetve a Budapesti Közlekedési Központban (BKK) és a BKV-nál dolgozók egy havi munkabére 20 milliárd forint.
De a közszolgáltatások üzemeltetéséhez nem elég a munkabérek kifizetése, hiszen a működtetésnek jelentős dologi költsége is van, gondoljunk csak az üzemanyagra”
– jegyzi meg Kiss Ambrus. A januári munkabéreket ráadásul nem január elsején számfejtik, így az kicsit késő, ha jövőre kapnánk erre pénzt.
Karácsony Gergely szerződést vitt Lázár Jánosnak, hogy a kormány kifizethesse a Budapestnek járó pénzeketA városvezetés egyébként már megállapodott a jövő évi bruttó 8,6 százalékos - 16 milliárd forintos plusz kiadást jelentő - béremelésről a munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel, ám ahhoz, hogy a dolgozók megkapják ezt a pénzt, egy másik feltételnek is teljesülnie kell. Jelesül a Fővárosi Közgyűlésnek szerdán el kell fogadnia a jövő évi költségvetést.
A szentendrei HÉV teljes vonalát másfél évre, a Petőfi hidat cirka egy évre zárnák le, ha elindulnak a felújításokAz 532,5 milliárd forint főösszegű költségvetés kettő - együttesen - több mint 100 milliárd forintos provizórikus bevételt is tartalmaz, amely a szolidaritási hozzájárulás (szola) állami normatívák feletti részéből és a szola-perek nyomán várt állami visszafizetésekből áll össze. (Kiss Ambrus szerint a perek által visszanyerhető összeg önmagában 100 milliárd felett lehet, amelyből a 2023-as évre már kúriai ítélet van.) Az „Új esély” költségvetését azonban a hét eleji fővárosi bizottsági üléseken nem támogatta sem a Fidesz, sem a Tisza. Így meglehetősen bizonytalan, hogy megszavazzák-e a közgyűlés mai ülésén. (Tavaly mindenesetre a Tisza úgy mondott igent a 2025-ös tervre, hogy előző napon még arról adtak ki közleményt, hogy nem fogják megszavazni.)
De hiába lesz törvény a segélyhitelről és hiába megy át a 2026-os fővárosi költségvetés, ha nem sikerül tartozás nélkül zárni az idei évet.
A főváros számlája jelenleg mínusz 8,6 milliárdon áll.
a vezetés meg is próbál minden számlát áttolni a jövő évre és elkerülni a 6,3 milliárdos szola inkasszót.
Ám ezzel együtt is csak akkor lehetséges a nullás zárás, ha a kormány kifizeti a trolibuszokra ígért 8,8 milliárdot – a főváros már megvette és kifizette a járműveket –, valamint a közösségi közlekedésre ígért 12 milliárdot, ami ezzel együtt is alig 4 százalékát teszi ki a valós üzemeltetési költségeknek, márpedig az Európában bevett gyakorlat szerint az állam állja a harmadát, a közlekedők a másik harmadot és ugyanennyi marad az üzemeltető városra. Budapest esetében ez az arány 66 százalékos.
Ha ezek közül bármi nem teljesül - a főváros számlájára nem érkezik meg ez a 20,8 milliárd és/vagy a kincstár levonja a 6,3 milliárdot -, akkor nem tudják nullszaldóval zárni 2025-öt, ami a hitelek dominószerű bedőlését indíthatja el. A főváros nem csupán a következő iparűzési adóbevételig való túlélését biztosító 40 milliárdos folyószámlahiteltől esik el, de felmondhatják a hármas metró és az EIB hitelét is. Ez együtt 140 milliárd forint azonnali visszafizetését jelentené. A következmények beláthatatlanok, ahogy a kormány manőverei is.
Az Orbán-kormány arra kényszerítené Budapestet, amire nem lehet, szóval a MÁK elvett még 6,2 milliárd forintot a fővárostól a biztonság kedvéértKarácsony Gergely levelet írt Orbán Viktornak, de nem jutott messzire, viszont csak december végéig tudja garantálni, hogy Budapest működni fog