A következő két évben ugyanis Kijevnek körülbelül 137 milliárd eurónyi támogatásra lenne szüksége, hogy a költségvetési kiadásait és a védelmi költségeket is fedezzék. Az EU a tervek szerint ennek kétharmadát, 90 milliárd eurót hajlandó lenne biztosítani, de a módjáról hónapok óta tart a vita. Az Európai Tanács elnöke, vagyis a tagállamok vezetőinek ülését elnöklő António Costa csütörtök reggel úgy nyilatkozott, addig nem mennek el a vezetők, ameddig meg nem egyeznek Ukrajna pénzügyi támogatásáról. Csütörtök este még nem tudni, meddig tartanak majd a tárgyalások.
Az egyik opció a közös uniós hitelfelvétel lenne, ehhez ugyanakkor mind a huszonhét tagállam támogatására szükség lenne. Magyarország már korábban jelezte, ebbe sosem menne bele, de Németország is hangos ellenérzéseket fejezett ki egy ilyen megoldás kapcsán. Csütörtök este olyan híreket is hallani, hogy Franciaország erről próbálja győzködni az ellenzőket.
A másik, és várhatóan végső opció az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyon kárára történő jóvátételi kölcsön lenne. Itt az összesen 210 milliárd eurós vagyont nem vennék el az orosz tulajdonból, de ennek az alapján hitelt adnának Kijevnek, amit csak akkor kellene visszafizetni, ha Moszkva kártérítést fizetne a háború lezárása után.
Csütörtök reggel Orbán Viktor arról beszélt, szerinte megvan a blokkoló kisebbség a jóvátételi hitel ellen, de a jelek szerint könnyen lehet, hogy csak Magyarország ellenzi végül az egyezséget. Az EU-csúcson csak politikai iránymutatások születnek, úgynevezett következtetések formájában, ezek hagyományosan konszenzussal íródnak, de jórészt pont Orbán különutassága miatt már elfogadottá vált, hogy Ukrajna kapcsán a következtetéseket csak huszonhatan fogadják el.
Orbán Viktor szerint a befagyasztott orosz vagyon ügye halott, van már elegendő ellenző ország ahhoz, hogy összeálljon a blokkoló kisebbségMagát a jogi megoldást a jóvátételi hitelre csak a csúcsot követően véglegesítenék, a tagállamok kormányait összefogó Tanácsban, ahol úgynevezett minősített többségre van szükség, vagyis 15 tagállamnak kell együtt szavaznia úgy, hogy azok a teljes EU lakosságának kétharmadát tegyék ki. Az Orbán által lebegtetett blokkoló kisebbség a népesség egyharmadát kitevő országok koalíciója lehetne, de erre kevés esély látszik csütörtök este.
Az igazi kérdést Belgium jelentette, ugyanis itt található az Euroclear nevű cég, ahol a befagyasztott orosz vagyon legnagyobb része, 180 milliárd euró található. Bart de Wever belga miniszterelnök az elmúlt hetekben több kifogást is emelt a jóvátételi hitel kapcsán ugyanis úgy érezte, ez túl kockázatos megoldás. Információink szerint
ugyanakkor csütörtök este technikai szinten folynak az egyeztetések a következtetések szövegéről, ezután fogják ezt a vezetők elé vinni, ahol Orbán támogatását senki nem is várja.
A belga követelések arról szóltak, hogy ne csak az Euroclear által őrzött vagyont, hanem a többi országban tartott pénzeket is vegyék be a jóvátételi kölcsönbe. Ezen felül a belga követelés arra is vonatkozott, hogy ha szükség van valami oknál fogva azonnal visszafizetni Moszkvának a pénz, az ne csak Belgiumot terhelje, a többi tagállam vállalja át a garancia egy részét. Emellett a likviditás problémájára is vártak megoldást, ha valamelyik tagállam nem tudna fizetni egy nem várt fizetési kötelezettség esetén. Ezekre a problémákra az elmúlt hetekben több lépést is javasolt az Európai Bizottság, úgy tűnik, Belgium kötélnek állhat.
Volodimir Zelenszkij közölte, Ukrajnának még az idén szüksége van a befagyasztott orosz vagyonról szóló döntésreKorábban egyébként Belgiumon és Magyarországon kívül Szlovákia, Csehország, Olaszország és Málta is ellenérzéseket fejezett ki a terv iránt, de egyrészt még ez sem lenne elég a blokkoló kisebbséghez, másrészt a legtöbben nem fognak ellene szavazni.
Információink szerint
Andrej Babiš, az épp csak egy hete újra hivatalba lépett cseh miniszterelnök nem fog ellene szavazni a javaslatnak, de azt kéri, hogy a megosztott garanciából a Csehországra jutott részt vállalja át a többi tagállam.
Robert Fico szlovák miniszterelnök, Orbán másik hagyományos szövetségese, már a csúcs előtt jelezte, ő az ukrán hadsereget nem támogatná, de az ukrán állami költségvetéshez vállalt garancia nincs ellenére. A dolog mégis megdőlhet, ha végül egy alternatív megoldást találnak a közös hitellel, de az sem világos, ebbe Orbán miért cserébe menne bele.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Brüsszelben volt a találkozó egy részén. Beszédében Orbánnak is odaszúrt: „Persze, vannak, akik még mindig szívesen repülnek Moszkvába. De legyünk őszinték: a legtöbb európai megérti, hogy az erkölcsi értékek és az európai érdekek eladása Moszkvának soha nem válhat az európai fősodor részévé. Ez mindig a kívülállók dolga lesz, nem pedig a valódi vezetőké” - mondta.
